Nagyotmondások után

Kérem szépen, itt nincs olyan, hogy szakértői kormányzás!

Magyarországon egyre többen vágynak egy visszafogott, "ügyvezető jellegű" kormányzásra az elmúlt évek gyurcsányi és orbáni nagyotmondásai után. Azonban éppen ezt, a privát szférából való kivonulást lehetetlenítette el az MSZP azzal, hogy gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot, a Fidesz pedig azzal, hogy nemcsak az ámokfutást folytatta, de az Orbán Viktor személyes vágyaira formált államszerkezetet még kétharmaddal betonba is öntötte.

2011.09.28 09:11sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ha van Orbánban és Gyurcsányban közös (márpedig egyre több ilyen van) akkor a világmegváltó tervek szövése mindenképp ezek közé tartozik. Az ő sikertelenségük nem jelenti azt, hogy ne létezhetne egyfajta „csodaszer” Magyarország problémáira, egyelőre azonban nem sikerült megtalálni azt. Ezért egyre többen gondolják – nemcsak az évek óta erről publikáló Sárközy Tamás professzor – hogy a politikusok kezéből kivéve a hatalmat egyfajta „szakértői kormányzást” kellene megvalósítani hazánkban.

Volt már ilyesféle kísérlet, nem is olyan régen: hiába volt Bajnai Gordon Gyurcsány gazdasági minisztere, kormányát mégis „szakértői kormánynak” nevezte, holott nem igazán volt az, hiszen hét MSZP-s politikust is tartalmazott a kormány névsora. Ugyanakkor a visszafogott kommunikáció és a Gyurcsány-kormány idején elszenvedett népszerűségvesztés következtében az emberek nem viselték annyira rosszul a korábbinál nagyobb volumenű megszorításokat a Bajnai-kormánytól, mint elődjétől. A tanulság röviden úgy fogalmazható meg, hogy a magasabbra tett lécről nagyobbat lehet esni, és ez tökéletesen igaz Orbán Viktor esetében is, aki 2009-ben „kisebbfajta csodát” ígért választóinak. Nos, ez elmaradt.

Nyilvánvaló, hogy Orbán és Gyurcsány karakterétől tökéletesen különbözik a szakértői kormány szerepfelfogása. Mindketten „harcos” politikusok, elég csak két mozzanatot említenünk a közelmúltból: Orbán a Wikileaks-táviratok szerint azt mondta amerikai diplomatáknak, hogy „amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed". Gyurcsány Ferenc sokadik (sikertelen) támadása az MSZP jelenlegi vezetése ellen szintén azt igazolja, hogy a háttérből, szakértőként irányító politikus imázsa teljesen idegen a gondolkodásmódjától.

De létezhet-e olyan kormányzás, amely egy cikluson keresztül képes megvalósítani a „politikamentes politikát”, amely lehetőség szerint legkevésbé szól bele az emberek hétköznapi életébe, mégis hatékonyan irányítja az országot? Nos, 2010-et követően egyre kevésbé. Ennek két oka van: egy gazdasági és egy jogi-politikai természetű. A magyar gazdaság jelenleg fenntarthatatlan módon működik, amit kiválóan érzékeltet, hogy az ortodoxtól eltérő gazdaságfelfogásáról híres Orbán-kormány sem tudott mást kitalálni, mint azt, hogy a megszorítások és ideiglenesnek mondott sarcok újabb tömegét veti ki a választókra. Azonban a megszorítás visszafoghatja a fogyasztást, ami a gazdasági növekedés csökkenéséhez vezethet – ez pedig újabb megszorításokat tehet szükségessé. Ez a magyar gazdaságpolitika ördögi köre.

A hosszú távú megoldás az állami kiadások lefaragása, egy valódi hatékonyságnövelés lenne, ezt azonban igen nehéz érdeksérelmek nélkül kivitelezni. Jobb esetben természetesen csak  a korrupció és az állami cégekben és önkormányzatokban elpazarolt pénzek összege csökken, azonban ha nem lesz minden politikusból egy csapásra angyal, ez vajmi kevés a hosszú távú stabilitáshoz. Valószínűbb, hogy az államnak vállalatokat kell privatizálnia – ami elbocsátásokat hozhat – illetve munkahelyeket kell leépítenie, fizetéseket kell csökkentenie és beruházásokról kell lemondania. Mindez azt jelenti, hogy egy hatékony szakértői kormány is kénytelen lenne „felforgatni az országot”, ez pedig nem épp az ügyvezető kormányzás sajátja.

A jogi-politikai érvek ezzel szemben igen egyszerűek: Orbán Viktor kétharmados többsége segítéségével rengeteg intézménybe saját híveit ültette, akik igen könnyen obstruálhatják a „szakértők” munkáját. Emellett olyan intézményeket is kétharmados törvényekbe foglalhatnak, mint az adórendszer és az önkormányzati rendszer alapjai. Ha tehát egy „szakértői kormánynak” nincsen kétharmados többsége a parlamentben – amit a visszafogottság üzenetével kampányolva igen nehéz lehet elérni – képtelen lenne a Fidesz nélkül hozzányúlni ezekhez az intézményekhez. A Fideszt pedig nem olyan pártként ismertük meg, amely konstruktív ellenzéki magatartásáról lenne híres: ennek isszák a levét 2010-ben kormányon.

Abban tehát senki nem reménykedhet, hogy 2014-től, esetleg később olyan kormányzás valósul meg Magyarországon, amely távol tartja a politikát a hétköznapoktól, akárhogy is alakulnak pártszimpátiák az elkövetkező években. Ez a túlterjeszkedő állami szerepfelfogás válhat évtizedekre a Gyurcsány- és Orbán-kormányok örökségéül.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.