Legyen a kata teljesen észszerű
KATA - Itt vannak a budapesti kamara kiegészítő javaslatai
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az új kata egyes részszabályainak észszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva új adónemet, valamint a jelenlegi törvényjavaslat által szabott szeptemberi határidő 2023. január 1-jére való módosítását javasolja.
2022.07.12 16:44ma.huA hétfőn az Országgyűlés részére benyújtott törvénytervezet szerint a jelenlegi körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30%-a jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik.
A budapesti kamara ugyanakkor több módosítást is javasol az új kata tekintetében, melyeknek köszönhetően az észszerűbben vezethető majd be:
- A BKIK azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-ével lépjen életbe, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.
- Megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot keletkeztessen az ezt választó katások számára.
- A jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata, hogy a TB jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér emeléssel.
- A BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására. Erre több megoldás is adódik, melyek bár az adminisztráció növekedésével járnának, cserébe a vegyes, de döntően lakossági ügyfélkörrel rendelkező katások is az új kata hatályán belül maradhatnának:
a.) A törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20%-áig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.
b.) A Munka törvénykönyve általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Így bizonyos esetekben a munkavállaló által előlegezett, a munkavállaló nevére kiállított (azaz katás vállalkozó által is kiállítható) bizonylattal igazolt, a munkáltató érdekében vállalt költséget a munkaadó utólag megtérítheti, és közben a költségei között elszámolhatja. Ennek adózása a részletek függvényében változó, de sok esetben az összes adóterhe nagyjából 40% körül alakul. Ennél egyszerűbb megoldási lehetőség, hogy a katás vállalkozóknak továbbra is legyen joga kifizetőknek kiállítani számlát, de ezen számlák után egy 40 százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számla befogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében.
c.) Működőképes megoldás lehet az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. Például a Szövetkezeti törvény módosításával az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek”. A katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki. (A szövetkezetbe így befolyó bevétel katás tagnak való kifizetését csak 15%-os szja terhelné, TB járulék viszont nem, és így további TB jogviszony sem keletkezne. Megoldandó feladat lenne az anyagjellegű költségek katás és szövetkezeti jogviszony közötti elszámolásának részletszabályainak kidolgozása is).
- A BKIK kezdeményezi, hogy a kata újraszabályozása révén a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó TB jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók általányadózásának mértékét. Ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.
- A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos ÁFA alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő kata határ ténylegesen kihasználható legyen.
A BKIK az új, egyszerűsített adó részleteinek kidolgozásához már több érintett iparági képviseleti szervezettel is felvette a kapcsolatot (pl. Music Hungary Szövetség), továbbá online konzultációt is indított a katás vállalkozók körében, amit már 5 ezer vállalkozó töltött ki. Ezek alapján fog a BKIK javaslatot tenni az új adónemre.