Gázóriás belülről
Lehullott a lepel az Uránusz titkáról
Naprendszerünk külső bolygói közül a legtöbb figyelmet a Jupiter kapja, így például az Uránuszról meglepően keveset tudunk. Pedig akad bőven érdekesség a kék bolygó körül is...
2014.11.17 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.huMég 1977 augusztusában indították útjára a Voyager 2 űrszondát Cape Canaveralból, a kis űreszköz azóta is rendületlenül rója útját naprendszerünk határai felé (és remélhetően azon túlra). 1986-ban közelítette meg az Uránuszt, az év januárjában több mint 1600 közeli felvételt küldött vissza az amerikai űrhivatal számára.
Az azóta eltelt 28 év alatt sok minden nem történt ezekkel a képekkel, ám nemrég valakinek eszébe jutott, hogy modern számítógépes eszközökkel meg lehetne vizsgálni a felvételeket, hátha több is kiderülne a naprendszerünk bolygóövezetének szélén keringő planétáról. Az elgondolást tett követte, így az Arizonai Egyetem kutatója, Erich Karkoschka tüzetesen átnézte az archívumot.
Ennek során fedezte fel az atmoszféra furcsa keringési mintáját. A bolygó déli félgömbjének légköre semmilyen más, naprendszerünkben megtalálható gázóriásnál tapasztalt mintázattal nem egyezik. Ezek némelyike konvekciós felhő, amit a légkör felfelé áramlása és a kondenzáció hoz létre, derítette ki Karkoschka. A fényesebb példányok pedig több ezer kilométeren keresztül nyújtózó felhőknek tűnnek, állapította meg a kutató.
Érdekesség, hogy a Naprendszer hetedik bolygójáról begyűjtött képek révén az akkori kor technikai limitáltsága miatt csak részben tudták tanulmányozni az Uránusz déli féltekéjét, melyet a Hubble Űrteleszkóppal folytatott későbbi megfigyelések sem bővítettek túl sok információval. Mégis, a Voyager felvételei vittek minket közelebb az Uránusz jobb megértéséhez, csak ehhez fejlettebb számítástechnikai környezetre volt szüksége a kutatóknak.