Plakátok, fotók segítségével mutatja be

Kiállítás a 90 éves szegedi Belvárosi moziról

Szeged legrégebben működő filmszínházában, a Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án vetítették az első filmet, kilencven évvel később, idén ugyanezen a napon, nyílik az a kiállítás, amely a "mozgó" történetét korabeli újságcikkek, plakátok, fotók segítségével mutatja be.

2010.09.08 15:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szeptember 22-ig látható tárlatot, amely az alapítástól az 1949-es államosításig mutatja be a filmszínház történetét, a Somogyi-könyvtár, a Móra Ferenc Múzeum és a mozi gyűjteményéből állították össze. Megtekinthetők az alapításról és a későbbi évekről szóló cikkek, újságokban megjelent hirdetések, fotók, belépők – köztük egy mára már elfeledett visszatérőjegy -, és számtalan eredeti plakát is.

A patinás szegedi filmszínház története 1919 januárjában kezdődött, ekkor alakult meg a Belvárosi Mozi Részvénytársaság, amely 1,2 millió koronás alaptőkéjét 162-en jegyezték le. Nem volt veszélytelen a vállalkozás, hiszen akkoriban három mozi is működött a Tisza-parti városban.

1920 őszére azonban Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján már fel is épült a vidék legnagyobb mozija, amelyet a Szegeden akkoriban megjelenő Színház és Társaság című lap a tudósításában az ország legszebb filmszínházának nevezett.

Az első vetítést szeptember 8-án tartották, a nézők az alaszkai hómezőkön játszódó A farkaskölyök című alkotást és a Garamszeghy Sándor által rendezett Délibáb című magyar filmet láthatták. 1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet.

A moziban kezdetben főként amerikai alkotásokat vetítettek, majd később egyre több magyar produkciót is láthatott a közönség. 1943-ban, amikor rekordmennyiségű - összesen 53 - magyar film készült, a Belvárosi mozi 22 új hazai alkotást játszott, ezek közül ötnek a fővárost megelőzve Szegeden volt az ősbemutatója.

A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.

A három helyen - az előcsarnokban, a kamaraterem előterében és egy kiállító helyiségben - látható mozitörténeti tárlat az 1949-es államosításról szóló dokumentumokkal zárul.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.