Újabb felvétel a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről
Saját árnyékát is lekapta a Rosetta
Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösről, melyen saját árnyéka is jól látszik.
2015.03.04 08:57MTIOSIRIS kamerája február 14-én készítette a fotót, amikor a szondának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.
A Európai Űrügynökség (ESA) kedden tette közzé honlapján a felvételt, amelyen jól kivehető a Rosetta árnyéka is, mivel a Nap közvetlenül mögötte volt. Az üstökös ezen a napon 347 millió kilométerre volt központi csillagunktól. A felvétel felbontása pixelenként 11 centiméter, a 67/P/Csurjumov-Geraszimenko 228x228 méteres térségét ábrázolja, amely a nagyobb nyúlványán, az Imhotep-As térség határán terül el.
Február 14-én az űrszonda nemcsak az eddigi legközelebbi távolságra közelítette meg célpontját, hanem páratlan megfigyelési geometrián haladt át, rövid időre a Nap, a Rosetta és az üstökös pontosan egy vonalban állt - olvasható az ESA honlapján.
Holger Sierks, a német Max Planck Intézet naprendszerkutató részlegének munkatársa, az OSIRIS által küldött felvételek elemzője szerint "nagy tudományos értékkel bírnak az ebből a nézőpontból készült felvételek, kulcsfontosságú a porszemcsék tanulmányozásához".
A Rosetta 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen és társául szegődjön. Philae leszállóegysége tavaly novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő objektum felszínét, ahol mintákat gyűjtött.
A Rosetta azóta az űrvándor körül kering. A tudósok az üstökösmag felszínét térképezik fel, gáz-, por- és plazmamintákat gyűjtenek. A Rosetta az első űrjármű, amely közelről figyelheti egy üstökös légkörének, majd csóvájának kialakulását.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.