Csillag születik

Így néz ki a kozmikus háttérsugárzás

A mikrohullámú tartományban mérhető jelenség - mely feltételezhetően az ősrobbanás velünk maradt nyoma - polarizációja leránthatja a leplet a csillagok valódi koráról.

2015.02.08 07:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: ESA

Az Európai Űrhivatal, az ESA hozta létre a fenti képet a Planck Collaborationnel együtt. Ezen a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás látható, az ősrobbanás (vagy Big Bang, ha úgy jobban tetszik) visszamaradt sugárzása. Pontosabban annak polarizációja, melynek segítségével az űrkutatók azt remélik, hogy pontosabban meghatározhatják az első csillagok korát. Feltevések szerint az univerzum első fénylő központjai valójában fiatalabbak, mint amilyen öregnek most gondoljuk őket.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti. Energiaeloszlása 2,725 kelvin hőmérsékletű feketetest-sugárzásnak felel meg, melynek maximuma a mikrohullámú frekvenciatartományba esik: 160,4 GHz-nél (1,9 mm-es hullámhossznál) található.

Az ősrobbanás után nagyjából 380.000 évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, de a Világegyetem tágulása miatt, amelyet a vöröseltolódás jelensége igazol, a hőmérséklete lecsökkent.

Ez a sugárzás az ősrobbanás komoly bizonyítékának tekinthető, olvasható a Wikipedia cikkében.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.