60 ezer letöltés

Rekordot döntött a neten a japán tévé magyar rovásírással foglalkozó kisfilmje

Tíz nap alatt minden idők legnézettebb rovásírás-témájú videójává lépett elő az interneten az a kisfilm, melyet a japán közszolgálati televízió (NHK) készített hazánkban a székely-magyar rovásírásról - tudatta szerdán az MTI-vel a produkció szolnoki közreműködője.

2010.04.15 07:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sípos László elmondta: a kuratóriumi elnökként általa vezetett magyarországi Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió közös szerkesztésében 2010. január 12-én került az Ohajo Nippon (Jó reggelt, Japán) című reggeli adásba a kisfilm.

A produkció rövidesen felkerült a legismertebb internetes videomegosztóra, majd február 20-án elkészült és ugyancsak a YouTube-on is megjelent ennek magyar nyelvű felirattal ellátott változata. A témával foglalkozók között világszerte futótűzként terjedt el ennek híre, így a film két változatát másfél hét leforgása alatt több mint 40 ezren töltötték le, melyek ennek köszönhetően a legnézettebbekké váltak a YouTube-on megtalálható rovással és rovásírással foglalkozó anyagok között. Azóta a magyar feliratos változat letöltéseinek száma meghaladta az 50 ezret, a két változat együtt pedig a 60 ezer letöltést közelíti.

Az elnök szerint a japán forgatócsoport azonnal felismerte a rovásírás különlegességét. Mindemellett lenyűgözte a forgatócsoportot a rovás formavilága, valamint a jobbról-balra tartó írásmód is, hiszen 80 évvel ezelőttig a felkelő nap országában élők is így írtak. „A kisfilm hatására egyre több japán munkakapcsolatomban sikerül a rováskultúrát megismertetnem. Az elkövetkezendő egy évben például további filmek elkészítését, japán nyelvű könyv kiadását és egyetemi szintű nyelvészeti tanácskozás megszervezését tervezzük” – mondta el a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke. Sípos László már gyermekkorában elsajátította ezt az ősi székely-magyar írásformát, 4-5 éve pedig a civil szervezet égisze alatt tudományos kutatómunkát végez e különleges kulturális örökség megújításának, a kommunikációs technológiába történő átültetésének, valamint a magyar közoktatásba való beemelésének lehetőségeiről.

A szolnoki születésű építészmérnök-közgazdásznak Japán a második otthona. Még a Tisza Táncegyüttes tagjaként, az 1980-as években járt ott először, később azonban olyannyira magával ragadta a felkelő nap országa és az ott élő emberek mentalitása, hogy kerek egy évtizeden át élt és tanult a távol-keleti országban.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.