Megnyílt
Páll Lajos erdélyi festőművész kiállítása nyílt a Duna Palotában
A 2012-ben elhunyt Páll Lajos erdélyi festőművész, költő csaknem ötven tájképét és figurális festményét mutatja be a Kárpát-haza Galéria szerdán este nyílt kiállítása a budapesti Duna Palotában.
2014.12.11 14:30MTIA Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza galériájának tizenkettedik, egyben évzáró tárlatán Szász Jenő, az intézet elnöke az 1938-ban Korondon, fazekas családban született művész munkásságát méltatva hangsúlyozta: nehéz sorsa ellenére az ellenséges közegben is meg tudta őrizni magyarságát.
Emlékeztetett arra is, hogy csütörtökön lesz a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalakulásának második évfordulója. Demeter Ervin, az Erdély Művészetéért Alapítvány alapítója felidézte, hogy az alapítvány 1988-ban, a festő 50. születésnapja alkalmából rendezett átfogó kiállítást munkáiból Budapesten.
"Az ő éltető személyisége tartja életben 26 éve, a mai napig is az Erdély Művészetéért Alapítványt" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Páll Lajos képein az erdélyi táj, leginkább a Kis-Küküllő völgye, Korond emberi világa jelenik meg.
Lírai látásmóddal készült alkotásain a színes lovak, kecskék vagy a bivalyok emberi tulajdonságokkal bírnak - jegyezte meg. Mint elmondta, Páll Lajos mindvégig hűséges volt Korondhoz, szülővárosához. Egész életében itt élt és alkotott. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetbe járt.
Az 1956-os magyar forradalom melletti kiállása miatt 1958-ban börtönbüntetésre ítélték. Először Szamosújvárra, majd a Duna-delta fogolytáborba került. 1962-es szabadulása után nem vették vissza az egyetemre.
Páll Lajos két műfajú művész volt, a festészet mellett gyerekkorától verseket is írt. 1969-es rehabilitációját követően, 1970-ben jelent meg Fényimádók című első verseskötete, amelyet még 11 követett - tette hozzá az alapítvány elnöke.
Páll Lajost 2002-ben Érdemes Művész, 2011-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki. Első egyéni kiállítása 1965-ben Marosvásárhelyen volt. 1969-es rehabilitációját követően Magyarországon és külföldön is több tárlaton bemutatkozott. Önálló kiállításai voltak Kolozsváron, Budapesten, Szegeden. Csoportos tárlatokon Bukarestben és Németország több városában szerepelt alkotásaival.