Függőség?
Nem nyerheti meg, mégis játszik
Gondolkodott már azon, hogy miért játszunk olyan játékokkal, amikben biztosan veszíteni fogunk? Ha igen, ha nem, eláruljuk a titkot.
2014.11.09 13:00Szilágyi Szabolcs - ma.huHa még nem hallott volna a Flappy Bird nevű játékról, akkor eláruljuk, hogy ez az okostelefonokra kiadott program a világ egyik legnehezebb ilyen jellegű szórakozását kínálja a játékosok számára. Gyakorlatilag megnyerhetetlen, hiszen a kijelzőt nyomkodó előbb-utóbb elbukik, hiába koncentrál akár órákon keresztül.
Mégis, az emberek jó része szeret ilyen, legyőzhetetlen játékokkal kikapcsolódni. Ennek pedig alapvetően három oka van. Lássuk, mi áll a játékszenvedély mögött!
Tegyék meg tétjeiket!
A játékdesing legelső, legkomolyabb kihívása, hogy olyan játék szülessen, melynek (vég)eredménye foglalkoztatja a játékosokat. Frusztrációjukra apellálva megemelkedik a tét, a játékosok pedig elkezdenek jobban, kreatívabban, ügyesebben játszani, állítja Bennett Foddy, a New York University Game Center professzora.
Horogra akadva
"A Flappy Bird azért szokatlan, mert vízszintes nehézségi görbével rendelkezik. Vagyis bármikor vesztünk benne, nyilvánvaló, hogy teljesítményünk fejlesztésére van szükség - korábban vagy később kellett volna csapkodnunk szárnyainkkal. Ez pedig előidézi a "csak még egy menetet" (még egy utolsó kört) hatást, véli Jesper Juul, a The Art of Failure: An Essay on the Pain of Playing Video Games (A hibázás művészete: Esszé a videojátékokkal való szenvedésről) szerzője.
Jutalom
Egyes játékokban jutalomként új grafikát kaphatunk vagy előrébb juthatunk az elbeszélésben. A Flappy Bird esetében ez erős fények és színek képében manifesztálódik, foglalta össze Michael Schmierbach, Pennsylvaniai Állami Egyetem médiatanulmányok tanszékének társprofesszora.
Vagyis: győzni akarunk, mert kíváncsiak vagyunk az útra és a történetre, ráadásul játék közben fejlődünk is. Ezek mind pozitív visszacsatolást adnak, ezért nem tudunk leállni az olyan faék egyszerűségű játékokról, mint a Flappy Bird.