Elkezdték beszántani

Kishantos: aligha ér valamit is, hogy feljelentik az új "bérlőket"

Este a VM előtt mintegy 50-70-en, köztük Greenpeace-aktivisták tiltakoztak az "önbíráskodás" ellen.

2014.04.13 10:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI Fotó: Kallos Bea

A Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. A kft. rendőrségi feljelentést tett. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) illetékese szerint a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet. Este a VM előtt mintegy 50-70-en, köztük Greenpeace-aktivisták tiltakoztak az "önbíráskodás" ellen.

Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.

A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák "nincsenek birtokban", és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.

A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.

Bitay Márton, a VM állami földprogramért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de hozzátette: a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.

Az államtitkár kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette, hogy a helyi gazdákat viszont a megkötött szerződés kötelezi, ők a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van - tette hozzá.

Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője a helyszínen elmondta, hogy április 25-től kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, "ki van birtokon belül".

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. másik ügyvezetője hangsúlyozta: több mint 140 millió forint értékű az a bionövény-állomány, amelyet beszántanak.

Árgyelán János, a Jobbik Fejér megyei elnöke "a fideszes agresszió egyik csúcspontjának" nevezte a történéseket. "Egyértelmű politikai leszámolásról van szó, mert a fideszes oligarchák még a bírósági döntést sem várták meg, helyette pusztítás, rombolás folyik" - fogalmazott.

Szabó Rebeka, az Együtt-PM mezőgazdasági szakpolitikusa szerint mélységesen felháborító és megrázó, ami Kishantoson zajlik. Az ellenzéki politikus szerint a kormányt nem érdekli a fenntartható biogazdálkodás, mert egy mintagazdaságot hagynak tönkre tenni.

Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai, alkalmazottai mellett a Greenpeace Magyarország, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége és a Magyar Természetvédők Szövetsége aktivistáit, ellenzéki politikusokat, valamint a földbérleti pályázaton nyertes gazdákat, illetve a feltehetően általuk felbérelt őrző-védő cég mintegy harminc alkalmazottját látta a földek közelében.

A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen biogazdálkodást folytatott, a területre szóló bérleti joga pedig tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ védelmében civil szervezetek, az LMP és az általános jogok biztosa is felszólalt már, a Greenpeace Magyarország pedig büntetőfeljelentést tett a rendőrségen februárban hűtlen kezelés miatt.

A növények beszántása miatt szombat este tiltakozó akciót tartottak mintegy 50-70-en, köztük Greenpeace-aktivisták a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt.

Ács Sándorné a demonstráción azt hangoztatta, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ békés megoldást szeretne az általa vitatott földügyben. Úgy fogalmazott: kizárták őket "a saját területükről" és több száz milliós értéket pusztítottak el "a magukat új bérlőnek nevezett emberek".

Azt mondta: Kishantoson már régen nem Kishantosért harcolnak, hanem Magyarországért, "mert tízmillió magyarral is az fog történni, mint a nemzetközi hírű mintagazdasággal, megsemmisítik". Szerinte a területet beszántók önbíráskodtak, hiszen az ügyben bírósági eljárások vannak folyamatban.

Rodics Katalin, a Greenpeace Hungary kampánykoordinátora elmondta, Kishantos német-magyar kormányközi megállapodással jött létre, és a magyar állam szavatolta a német kormánynak, hogy biztosítja a biogazdasághoz a megfelelő feltételeket.

A nonprofit kft.-től "egy álságosan kiírt (föld)pályázattal" vették el a területet, és olyan nyerteseknek adták oda, akik nem feleltek meg az NFA pályázati feltételeinek - jelentette ki.

Ángyán József független országgyűlési képviselő az MTI-hez szombaton késő este eljuttatott közleményében azt hangoztatta, hogy a kishantosi fejlődő vetéseket "a rendőrség asszisztáló jelenléte mellett, az illetékes államtitkár egyetértő nyilatkozata kíséretében" annak ellenére semmisítették meg, hogy a földbérletek ügyében még nem született jogerős bírósági döntés, és az új "nyerteseket" a hatóság sem helyezte birtokon belül.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.