Világvége
Tanulmány: a csernobili mutáns farkasok ellenállóvá váltak a rák ellen
Egy kutatócsoport jelentős eltéréseket figyelt meg a csernobili farkasok immunrendszerében a más területeken élő farkasokhoz képest.
2024.02.17 15:27ma.huA csernobili 30 km-es zónában (CEZ) élő farkasok immunrendszere olyannyira megváltozott, hogy a rákot is legyőzik - derült ki egy nemrégiben készült tanulmányból.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy ezek a különleges állatok jelenthetik a kulcsot ahhoz, hogy az embereket is segítsék a halálos betegség leküzdésében.
A csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett atomreaktor-robbanást követően, amely rákkeltő sugárzást bocsátott ki a környezetbe, evakuálták a területet. A bejutás megakadályozása érdekében lezártak egy 2590 négyzetkilométeres zónát.
A Society of Integrative and Comparative Biology éves találkozóján bemutatott kutatás kimutatta, hogy a farkasok a krónikus sugárterhelés ellenére sem tűntek betegnek, és továbbra is szabadon kóboroltak.
Az IFL Science jelentése szerint a CEZ-en belül a farkasok napi 11,28 milliremet [1 sievert (Sv) = 100 rem] meghaladó sugárzási dózisnak voltak kitéve, ami több mint hatszorosa az emberekre vonatkozó törvényes biztonsági határértéknek.
A Sky News beszámolója szerint a vizsgálatot Cara Love, a Princeton Egyetem Shane Campbell-Staton laboratóriumának evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa végezte. Kilenc éven át figyelte a farkasokat a CEZ-en belül.
2014-ben Love és csapata a CEZ-ben lévő farkasokat sugárzásdoziméterrel ellátott GPS-rendszerű rádiónyakörvekkel szerelte fel. Vérmintákat is vettek, hogy tanulmányozzák a rákkeltő sugárzásra adott reakcióikat.
A kutatócsoport e nyakörveket felhasználva pontosan nyomon követte a farkasok mozgását, és felmérte sugárterhelésük szintjét.
A kutatócsoport emellett jelentős eltéréseket figyelt meg a csernobili farkasok immunrendszerében a más területeken élő farkasokhoz képest. Kiderült, hogy a farkasok genomja ellenállóvá vált a rákos megbetegedésekkel szemben.
Love hangsúlyozta, hogy a farkasok genomjában meghatározott régiókat azonosítottak, amelyek ezt a fokozott rákkockázattal szembeni ellenálló képességet mutatták. Hasonló hatásokat figyeltek meg a CEZ-ben élő kutyáknál is.
A legtöbb tanulmány olyan mutációkat talált, amelyek növelik a rák kockázatát, mint például a mellrákot okozó BRCA-gén. Love kutatásának célja azonban olyan mutációk azonosítása, amelyek segítenek a rák leküzdésében.
Sajnos a COVID-19 és a régióban zajló háború miatt Love és csapata nem tudott visszatérni a csernobili elzárt zónába.
Azt mondta: "Elsődleges célunk, hogy az ottani emberek és munkatársak a lehető legnagyobb biztonságban legyenek", miközben januárban a washingtoni Seattle-ben bemutatta az eredményeket.
A kutatók a továbbiakban azt tervezik, hogy megvizsgálják, hogy a hasonló génmutációk az emberekben hogyan növelhetik a rák túlélési esélyeit.