Nobel-díj

Schaff Zsuzsa: népegészségügyi szempontból nagyon jelentős felfedezésért ítélték oda az orvosi Nobel-díjat

Hétfőn jelentették be Stockholmban, hogy két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért.

2020.10.05 21:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Jelenleg mintegy 71 millió, hepatitis C-vel krónikusan fertőzött ember él a világon, ami csaknem 1 százaléka a lakosságnak. Ebből látszik, hogy egy népegészségügyi szempontból nagyon jelentős betegségről van szó - mondta Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas orvos, patológus hétfőn az MTI-nek, hozzátéve, hogy az idei orvosi Nobel-díjjal kitüntetett kutatók a legelső lépést tették meg ahhoz, hogy megszabadítsák az embereket ettől az évente több százezer ember haláláért felelős betegségtől.

Hétfőn jelentették be Stockholmban, hogy két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért.

Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem II.sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója, akinek amerikai munkatársaival együtt szintén szerepe volt a hepatitis C vírus azonosításában, elmondta: a HCV a májgyulladást okozó vírusok közé tartozik, veszélyességét jelzi, hogy nagyon magas, mintegy 80 százalékban okoz krónikus, idült májgyulladást, amelynek talaján cirrózis is kialakulhat. Ezt követheti a későbbiekben májrák kialakulása is - tette hozzá.

Felidézte, hogy a kutatók a 80-as években világszerte megpróbálták azonosítani a vírust, többek között az Egyesült Államokban a Nemzeti Egészségügyi Intézetekben (NIH) is, ahol az egyik díjazott, Harvey J. Alter is dolgozott.

Schaff Zsuzsa elmondta, hogy ő maga is volt hosszabb tanulmányúton ebben az intézményben, és többször dolgozott együtt Alterrel, akivel azóta is tartja a kapcsolatot.

Schaff Zsuzsa a felfedezés jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: a vírus izolálása után már ki tudták mutatni, hogy valóban a vírusfertőzésről van szó, ha egy beteg hepatitises tünetekben szenved, illetve már abban az esetben is ki tudták mutatni a vírus jelenlétét, amikor viszonylag enyhék voltak a tünetek.

Megemlítette, hogy Magyarországon már a 90-es évek első felétől szűrni kezdték a véradók vérét erre a vírusra. Ennek következtében vér és vérkészítmény útján, ami addig az egyik leggyakoribb útja volt a Hepatitis C vírusfertőzésnek, nem történt újabb fertőzés.

Kitért arra is, hogy a vírus más úton, fertőzött tűvel, eszközzel is terjedhet. A nyugati féltekén a kábítószerfogyasztók között igen nagy százalékban mutatható ki a vírus, emellett a büntetés-végrehajtási intézetekben is nagyszámú fertőzött található.

Schaff Zsuzsa nagy előrelépésnek nevezte, hogy a kezdeti, úgynevezett nem-specifikus kezelést követően, amellyel a betegeknek csak a 30 százaléka volt gyógyítható, az elmúlt 8-10 évben kifejlesztették az új, direkt ható antivirális szereket, amelyek a vírus szaporodási mechanizmusába szólnak bele. Az új terápia hatékonysága 95 százalék feletti - tette hozzá.

Kiemelte: Magyarországon, szemben számos más országgal, minden hepatitis C vírussal idülten fertőzött beteg várólista nélkül megkaphatja a megfelelő kezelést.

Mint elmondta, Magyarországon a lakosság 0,5-0,7 százaléka fertőzött a hepatitis C vírussal. Tavaly óta kötelezően szűrik az egészségügyi dolgozókat a vírusra, emellett elindult a fogvatartottak és felügyelőik szűrése is.

Fontosnak nevezte, hogy Magyarország csatlakozott ahhoz, a WHO és az EU által meghirdetett programhoz, amelynek a lényege, hogy 2030-ra a világot HCV-mentessé akarják tenni. Schaff Zsuzsa szerint ezt a célt akár 2030 előtt is elérhetjük Magyarországon.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.