Állatvédelem

Olyan történetet osztott meg a Mályi Madármentő Állomás egy kisgólyáról, hogy elsírtuk magunkat

Egy kedves emléket, Dudás történetét mesélték el.

2021.05.03 22:14ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Itt a nyár, minden madár fészkel és fiókákat nevel. Nagy odaadással rendezgetik fészküket és nevelik fiókáikat. Minden költőpár azon ügyködik, hogy minél több egészséges utódot tudjanak felnevelni. A cinegék, rigók, poszáták gondosan építik fészküket és megállás nélkül etetik fiókáikat. A gólyák is már visszatértek Afrikából és az udvarlási ceremónia után költésbe kezdenek. Nem volt ez máshogy Mezőcsáton sem. Jól összeszokott gólyapár tért vissza és kezdte meg a szaporodást és fiókanevelést. Ezen a nyáron 4 tojást produkált a tojó madár, amit sikeresen ki is költöttek.

Mivel ez a nyár nagyon száraz és ínséges volt, mérlegelniük kellett. Vagy minden fióka elpusztul, vagy hoznak egy döntést. Kora hajnal lehetett amikor a hím madár visszatért a fészekhez. Pár harmatgiliszta töltötte meg a nyakát és talán 1-2 pocok, amit nagy nehezen tudott zsákmányolni a közeli kaszálón. Ínséges idők ezek, táplálék alig akad. Beszállt a fészekbe és visszaöklendezte a táplálékot. A fiókák hangos nyivákolással fél másodperc alatt behabzsolták az egészet. Csak egy fióka volt lassú... Csak egy fióka nem evett... Ő volt a legkisebb, ő volt a leggyengébb. Ő volt Dudás.

Testvérei, puha csőrükkel kelepelve köszönték meg a reggelit, míg apjuk elégedetten tekintett le reájuk. Csak Dudás sipákolt tovább kérdően nézett szét, majd gyönge nyakát visszaeresztette a fészek puha bélésére. A tojó csőrével unszolta, lökdöste ide-oda, de Dudás csak halkan meghúzódva feküdt tovább. Anyja csőrébe vette nyakánál fogva felemelte majd többször megrázva visszaejtette a fészekbe. Dudás csak sírt. Anyjától megrémülve próbált feltápászkodni a fészket borító szálak között. Anyja utoljára megemelte és a mélybe vetette.

Dudás 9 métert zuhant. Dudás ekkor már nem sírt. Törékeny testét összezúzva, halkan, életéért küzdve nyöszörgött a kemény sziken. Még hallotta apja kelepelését amint elhagyja a fészket, de azután már csak pihegve ájultan feküdt tovább. Dudás 2 napot tölthetett a fészek alatt. Se élelmet, se folyadékot nem kapott. Napközben a forróság vette erejét, hangyák és legyek borították pihés összetört testét, éjjelente pedig kiszolgáltatottan feküdt a fészek alatt. Nyakát vérző sebek borították, amit anyja éles csőre hasított vékony bőrén.

Harmadnapra jött a segítség. Dudást, egy arra sétáló ember találta meg a fészek alatt. Kihűlt, alig élő kis testét felemelte a földről és hazavitte az addigra haldokló kis gólyát. A Bükki Nemzeti Park őre vette át Dudást és szállította a Mályi Madármentő Állomásra.

Mikor óvatosan kiemelték a dobozból, semmi féle életjelet nem mutatott. Végtagjai és feje élettelenül lógott, teste hideg volt és csapzott. Ott feküdt a kék lepedőn és nem történt semmi. Talán fél perc telt el, amikor egy nagyot sóhajtott.

Olvasta már?

Élelemhiány miatt napokig haldokoltak a gemenci feketególya-fiókák tavaly. Az aszályos tavasz, a dunai árvíz hiánya Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében nehéz helyzetbe hozta a teljes madárvilágot. A fiókák megmentésére, mesterséges táplálására semmi esély nem volt. Akik életben maradtak, azok is kukáztak. Az emberi tevékenység a felelős, hogy ilyen drámai a helyzet a természetben.

Azonnal kapott folyadékpótlást, cukrot és vitaminokat. Lassan apránként itatták, de annyi ereje se volt, hogy benne maradjon a folyadék. Betakargatták és meleg helyen, 3 órán keresztül tartották a fejét, hogy ne folyjon ki belőle az, amit megitattak vele. Ott feküdt ájultan, légzését meg- megszakítva nagyokat sóhajtott. Kihűlt, ázott remegő teste oly törékeny volt. Dudás 5 óra után magához tért és sikerült visszamelegíteni. Az első 4 nap nagyon gyönge és esetlen volt, de szép lassan visszatért belé az élet.

Egy hét elteltével Dudás már a többi kis mentett gólyával együtt cseperedett. A nyár további részében nagy odafigyeléssel óvták őt mindentől. Nevét onnan kapta, mert alvás közben is halkan dudahangszerűen szundikált. Dudás a nyár végére egy gyönyörű, egészséges erős gólyafi lett.

Szabadon engedték és most nagyon várják vissza megmentői.

Ha támogatni kívánja a Mályi Madármentő Állomást, a kis betegek gyógyulását és életmentését, akkor ezt adója 1%-ával Ön is megteheti.

Mályi Természetvédelmi Egyesület
Adószám:18408623-1-05

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.