Kultúra

Japánt idézi meg a Békéscsabai Jókai Színház új mesedarabja

Japán előadás Békéscsabán még nem volt, de Magyarországon sem sok.

2023.02.07 01:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Február 14-én először Szentesen, a Tóth József Színház és Vígadó deszkáin elevenedik meg a Naplopó című japán népmese, Japánt idéző díszletekkel, jelmezekkel, zenével és mozgáskultúrával. Békéscsabán az elrendelt szünetet követően, a tavasszal lesz látható a darab.

Seregi Zoltán igazgató szerint "izgalmas produkció lesz, különös megoldásokkal, amiből mindenki tanulhat valami újat". Japán előadás Békéscsabán még nem volt, de Magyarországon sem sok - jegyezte meg az olvasópróbán.

"Különleges világú, stílusú és üzenetű előadásra készülünk" - mondta az MTI-nek a darab Jászai- és Uchimura-díjas rendezője, Pinczés István, aki 2016-ban kiérdemelte a japán Felkelő Nap érdemrend ötödik fokozatát is.

A Naplopót korábban Hétalvó címmel már megrendezték Magyarországon, egyszer egy japán társulat (amelynek a rendezője a mostani bemutatót tanácsadóként segíti); kétszer maga Pinczés bábjáték formájában. Most visszanyúltak az eredeti, 15-16. századi japán népmeséhez, azt kiegészítették két másik történettel, és Czapp Ferenc zenét szerzett hozzá.

A Naplopó főhőse egy lusta, de okos fiú, aki feltalálói vénával rendelkezik. A "naplopás" - Szanszuke karaktere mellett - megjelenik abban is, hogy a szereplők - mivel a történetben háború van, kevés az energiaforrás - ellopják a nap melegét. Ezzel a gyerekközönséget a környezettudatos életmódra szeretnék tanítani.

Pinczés István elmondta, a nők kimonóban, obiban (selyemöv) és getában (klumpa), a férfiak hakamában, azaz hagyományos japán öltözetekben lesznek jelen a színpadon. A díszletek origami stílusban készülnek, kétsíkú hajtogatott papírra emlékeztető paravánokkal jelölnek ki összesen 13 helyszínt.

"Nekünk, magyaroknak fülbemászóak a japán népdalok, mert akárcsak a mieink, pentaton dallamok. Ezért arra kértem Czapp Ferenc zeneszerzőt, hogy ilyeneket írjon, de ne bőgő, hegedű, citera, hanem koto (pengetős hangszer), samiszen (lant), taiko (dob) szólaljanak meg benne. Így a hangzásvilág is japános lesz, ahogyan a színészeknek is el kell sajátítaniuk valamennyit a stilizált mozgáskultúrából" - mondta a rendező.

Pinczés István azt szeretné, hogy "aki nem ismeri, annak nyíljon ki a szeme a japán kultúrára, lásson az európai realista-lélektani színházi felfogáshoz képest valami mást".

ifj. Mlinár Pál koreográfus elmondta, a japán kultúrában teljesen más mozgásformát használnak, a térhasználat inkább kétdimenziós, ez a statikusság más hangulatot teremt, mint amit a hazai közönség megszokott. Az autentikus japán néptánctól kezdve eljutnak az electricboogie-elemekkel átszőtt modern változatig, sok eszközt (vízhordó botokat, rizsszedő kalapot, legyezőket, maszkokat) használva a darabban.

A mesejátékban a főbb szerepeket Bartus Botond, Nagy Erika, Puskás Dániel, Lénárt László, Gerner Csaba és Fehér Tímea alakítják, fellépnek továbbá a Színitanház másod- és harmadéves hallgatói és a Viharsarok Táncszínház művészei. A díszleteket és a jelmezeket Libor Katalin tervezte.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.