Űridőjárás

Erős napszél száguld a Föld felé - szerdáig bombáz minket a koronakidobódás - videó

A Nap felől érkező koronakidobódások és napszél geomágneses viharokat okozhat.

2021.02.23 13:46ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A NOAA előrejelzése szerint februrár 23-24-ére éri el a Földet a koronakidobódás (CME), amiről animáció is készült. Bár nem direktbe a bolygónk felé tart, várhatóan eléggé arcon csapja otthonunkat.

A kitöréseket előidéző napfoltok gyakorisága, a Nap felszínén kialakuló viharok erőssége 11 éves ciklust ír le. Egy-egy napkitörés több mint egymilliárd tonna részecskét képes kilövellni a világűrbe, méghozzá óránkénti 1,6 millió kilométeres sebességgel.
 
A plazmafelhőben lévő nagy energiájú, töltött részecskéket a Föld magnetoszférája általában eltéríti, a két mágneses pólus környékén azonban reakcióba léphet vele, ami geomágneses viharokat gerjeszthet. Ilyenkor a plazmarészecskék az atmoszféra gázatomjaival ütköznek, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátással reagál - ez a sarki fény.

A Nap robbanékony tömegkidobódása felelős a kozmikus időjárás legerősebb zavaraiért. Rengeteg következménye lehet: a geomágneses vihar során a töltött részecskék elaprózódva behatolnak a Föld légkörébe és elektromágneses zavarokat okoznak, amelyek károsíthatják a transzformátorokat és a légiközlekedést, az energia- és kommunikációs rendszereket.

Az animáción a Nap látható, a sárga kis pöttyöcske a Föld nevű bolygó, míg a piros hullám a napkitörés, amely úgynevezett mágneses fluxuscső formájában jelentkezik, nagyon kicsi plazmaszerkezetek sokaságából.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.