Majd szeptember 12-én
Devizaperek: a CIB ügyében is halasztottak
Szeptember 12-ére halasztotta a bíróság a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék pénteken.
2014.08.29 14:14MTIA felperes lízingcég keresetében - hasonlóan több más pénzintézethez - az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította.
Az alperes magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: álláspontja szerint a felperes keresetét el kell utasítani, ha bármely, a törvényben felsorolt elvnek nem felelnek meg a vizsgált általános szerződési feltételek.
Az elvek közül elsődlegesnek nevezte a tételes felsorolást, a felmondási jogot és a szimmetriát. A felperes keresetében levezette a tisztességtelenség időbeli kereteinek változását is.
Előadta: 2009. május 22-én került a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) az érthető és a világos megfogalmazás, így az átláthatóság elve. A magyar állam jogi képviselője szerint a tisztességtelenséget nem a Ptk. alapján kell vizsgálni, annak megállapítása a bíróra hárul.
Az átláthatóság része a Ptk.nak, tartalmi értelmezése a bíróság feladata. A referenciakamat meghatározásában is eltért a felperes és az alperes álláspontja. A felperes szerint a CIB referenciakamat piaci folyamatokhoz kötött, azt a bank nem tudja befolyásolni.
Az alperes álláspontja szerint a CIB referenciakamat nem tisztán piaci kamat, hanem a bank saját ára, az tartalmazza az üzemi költségeit is, és a bank jogosult azt meghatározni. Kifejtette: méltánytalan, hogy olyan költségeket érvényesít a bank amire a fogyasztónak nincs ráhatása.
A szerződési feltételekben pénzpiaci változásokra, országkockázati felár változásra hivatkozik a pénzintézet, amelyek tartalma azonban nem meghatározható pontosan az alperes szerint.