Big brother vs. terrorizmus - Tényleg segít, ha (meg)figyelnek?

Azt írja az egyik honi hetilap, hogy látványosan jól vizsgáztak a Nagy-Britanniát behálózó térfigyelő rendszerek a terroristák utáni hajszában. Aha. Hát, bizonyára erre lelkesültek be minálunk a minisztériumi döntéshozók, mert egységes rendszerbe kötnék ezeket a kukkoló kamerákat. Nehéz kérdés...
_{2005.08.23 08:55, Forrás: Bencze Mariann, ma.hu}

Hát, bizonyára erre lelkesültek be minálunk a minisztériumi döntéshozók, mert egységes rendszerbe kötnék ezeket a kukkoló kamerákat. Nehéz kérdés... Mondom a velem lakóközösséget vállalónak az este, te képzeld, olvastam, hogy a Belügyminisztérium egységes rendszerbe foglalná a térfigyelő kamerahálózatot a terrorizmus elleni harc egyik kulcslépéseként. Erre a közösségvállaló azt feleli: na végre. De, tudod, hogy ez kényes, folytatom. Személyiségi jogok, megfigyelés, hatékonyság ésatöbbi.

Mire ő: ja, tényleg.
Hát itt tartok: ja, tényleg.

Az a helyzet, hogy a belügy szerint ez a majdani egységes rendszer segíthetne a terroristagyanús személyek megfigyelésében, egy esetleges támadás előzményeinek feltárásában, ám a térfigyelést az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja.

A No Camera nevű csoport nevében még tavaly szólaltatták meg Simon Éva jogászt az egyik online lapban, ahol a csoport alapítója elmondta, szerintük az emberek megfigyelése vagy a megfigyeltség érzetének kialakítása alapvetően megváltoztatja viselkedésünket, korlátozza szabadságunkat, emiatt tűzték ki maguknak azt célul, hogy fellépnek a megfigyelő kamerák ellen.

Péterfalvi Attila erre - a No Camerásokhoz képest megengedő módon - úgy reagált, hogy azoknak a kameráknak a bevetése, melyek nem rögzítenek képsorokat, nem jogellenes, a monitort bárki bármeddig nézheti, megfigyelheti, ki mit csinál az utcán. Mint mondá, a betekintés nem adatkezelés.

A rendőrséget a törvény hatalmazza fel a felvételek készítésére, tehát azt szabad, mert segítségre lehet szabálysértések felderítésében és büntetőeljárások lebonyolításában. Erre még visszatérek, csak elkanyarodom egy pillanatra más jellegű aggályokra is. A térfigyelő kamerákkal és azoknak bűncselekmény- illetve terrorizmus-felderítő erejével kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igen sokat foglalkozik; szerintük a kamerák nem csökkentik a bűnözést. Léteznek bizonyos tanulmányok ugyan, melyek arról számolnak be, hogy a kamerák felszerelése óta csökkentek az ilyen esetek, de a jogvédő szervezet képviselői szerint ezek nem foglalkoznak azzal, hogy például a nyolcadik kerületben a kamerák felszerelésével egy időben nagyobb szabású tömegrehabilitáció is elkezdődött, azaz a lakosság egy része kicserélődött. A TASZ elégtelennek nevezi a vizsgálatok eredményeit azért is, mert arról nem esik szó, hogy a közvilágítás javulása például mennyiben járult hozzá a kedvezőbb bűnüldözési képhez.

Summa summarum a TASZ álláspontja kereken az, hogy a térfigyelő rendszerek kiépítése elhibázott, Budapesten mégis több száz kamera van, melyet jó sok pénzért tettek a helyükre - az eredményességükhöz azonban kétség fűzhető.

A brit rendőrség is elismerte - olvasható a hvg.hu-n -, hogy a kamerák haszna nem a megelőzésben van, hanem az elkövetők felderítésében és a bíróság munkájának segítésében. Persze ahhoz nagyon résen kell lenni. Éppen akkor célszerű észrevenni, hogy valaki a közterületi virágágyásból hagymákat lop, vagy épp egyik embertársát ütlegeli, amikor az - ha úgy tetszik, real timeban - megtörténik Legalábbis minálunk így van ez, hiszen a látottak rögzítésére - mint fent szó volt róla - csak a rendőrség jogosult a törvény adta felhatalmazás okán, és a rögzített képkockákat - íme a slusszpoén - csupán 24 óráig őrizheti. Szóval, ha csak később kap valaki a fejéhez, hogy egy adott területen üzembe helyezett kamera tán rögzíthetett kritikus eseményeket, és az azon található események elvezethetnek a tetteshez, bottal üthet minden nyomot; szóval, ha alszik rá egyet, és csak azután gondolkodik - annak rossz szájízzel ébredés a vége.

Baráti társaságom egyik oszlopos tagja a saját bőrén tapasztalhatta eme jelenség következményeit - igen tanulságos a történet. Autójával pénteken parkolt le a Kenyérmező - Bezerédi utca sarkán, a Magyar Szocialista Párt székháza közelében. Ennél a saroképületnél mindkét utca irányában térfigyelő kamerarendszer működik, sőt, a Kenyérmező utcát megfigyelő kamera pontosan a szabad parkolóhelyre nézett, hát biztonságban érezvén kicsi kocsiját, odaállt, bezárta az autót, és hazautazott hétvégére.

Amikor vasárnap visszatért, épp csak annyi benzin volt a tankban, hogy a legközelebbi benzinkútig elvánszorgott, és tankolt. Ekkor azzal is szembesült, hogy tanksapkájától is megfosztották a járgányt, tehát vásárolt egy "ideiglenes tanksapkát". (Visszaautózva a tett színhelyére, megtalálta az eredetit is, épp csak használhatatlan állapotában.) Törvényt ismerő barátjával arról konzultált, esetleg be kellene jelenteni az esetet a rendőrségen, hiszen kamera is "látta", mi történt. Azt is fontolgatták, hogy amennyiben a felvétel nem kerül elő, vagy azon nem azonosítható a bűncselekmény, akkor ombudsmanhoz fordulnak a térfigyelő kamerák jogsértő és indokolatlan használata miatt. Aztán a fejükhöz kaptak: mivel az autó péntek óta állt az MSZP-székháznál, és elképzelhető, hogy a cselekmény óta már több nap is eltelt, bejelenteni és sikerre vinni a nyomozást - majdnem reménytelen.

Hát, ez van itt: ami van, aggályos, ami nincs, még inkább az. Olaszországban egy most elfogadott terrorizmusellenes törvénycsomag harminc hónapban határozza meg az elektronikus felvételek tárolási idejét. Ha csinálják, akkor már nagyon! Menthetetlenül kukkoló világban élünk.(?)

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Leszerelik a józsefvárosi térfigyelő kamerákat? A térfigyelők megfigyeltekké váltak - az ORFK mégis százmilliót bukhat