Bulvár

Oroszország szerint az űrlények is külföldi ügynökök

Még a földönkívüliek is "külföldi ügynökök" lehetnek - új orosz jogszabályi szigorításokról nyilatkozott a moszkvai igazságügyi miniszterhelyettes.

2025.05.21 14:25ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az orosz Igazságügyi Minisztérium szerint a földönkívüli lényeket is „külföldi ügynöknek” lehetne nyilvánítani, ha tevékenységük veszélyeztetné az ország biztonságát. A megjegyzést Oleg Sviridenko miniszterhelyettes tette a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon, válaszul a „külföldi ügynök” jogi kategória kiterjesztésével kapcsolatos kérdésekre.

„Ha egy űrlény landolna a bolygónkon, és az országunk ellen kezdett volna tevékenykedni, ő is külföldi ügynök lenne” – fogalmazott Sviridenko.

A 2012-ben elfogadott, majd azóta többször módosított törvény május 2-tól ismét szigorodott. A legfrissebb módosítások alapján bárki – akár magánszemély, akár szervezet – „külföldi ügynöknek” minősülhet, ha együttműködik olyan külföldi szervezetekkel, amelyeket Oroszország nemzetbiztonságára nézve ellenségesnek ítél meg. A státuszt akkor is alkalmazhatják, ha valaki pénzt vagy más támogatást nyújt ilyen szervezeteknek, vagy ha katonai vagy technikai információk gyűjtésére toboroz másokat – különösen, ha az így megszerzett tudás külföldi kézbe kerülve Oroszország kárára használható fel.

A jogszabály nemcsak definíciókat bővít, hanem új büntetőjogi kategóriákat is bevezet. Azok, akik nyilvánosan szankciók kiszabását szorgalmazzák Oroszországgal szemben, akár öt év szabadságvesztésre is számíthatnak, míg a hadsereg „lejáratásáért” legfeljebb hét év börtönbüntetés járhat. Mindkét esetben vagyonelkobzással is sújtható az elítélt.

Bár a „külföldi ügynök” státusz nem jelenti automatikusan a tevékenység betiltását, számos korlátozással jár: az érintettek kötelesek rendszeresen jelentéseket küldeni pénzügyi forrásaikról, tartalmaikat kötelezően meg kell jelölniük a státusszal, és nem vehetnek részt választásokon, nem tarthatnak oktatási tevékenységet, valamint nem kaphatnak állami támogatást. 2023-tól az ilyen státuszú szereplők reklámtevékenysége is tiltás alá került.

A moszkvai vezetés gyakran hivatkozik az amerikai FARA-törvényre (Foreign Agents Registration Act), mint a saját szabályozásának nemzetközi precedensére. Ginsburg szerint azonban az orosz törvények kiterjesztése az egyre erősebb nyugati nyomás következménye. Az orosz vezetés úgy látja, hogy a nyugati kormányok és szervezetek – NGO-k, média, sőt esetenként technológiai cégek – nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Elemzők szerint a földönkívüliek említése inkább retorikai túlzás, ám jól illusztrálja, hogy Moszkva a „külföldi beavatkozás” fogalmát rendkívül szélesen értelmezi. A „külföldi ügynök” címke kiterjesztése tehát nemcsak politikai vagy gazdasági, hanem szimbolikus üzenet is: Oroszország kész minden eszközzel megvédeni saját belügyeit – akár a világűrből is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.