Világvége

Mi történik a Földdel? Feltűnően sok erős földrengés történt a napfogyatkozás óta

Indonéziában pusztító, 7,7-es földrengés történt, Spanyolországban épületek rongálódtak meg, miközben világszerte megszaporodtak az 5-ösnél erősebb rengések. Megnéztük, valóban szokatlan-e, amit most látunk - és lehet-e bármi köze az augusztus 12-i napfogyatkozáshoz.

_{2026.08.15 20:37}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ha valaki az elmúlt napok földrengéshíreit figyeli, könnyen támadhat olyan érzése, hogy valami szokatlan történik a bolygón. És ebben van is némi igazság: augusztus 15. valóban kiugróan aktív földrengéses nap.

A rendelkezésre álló globális összesítés szerint augusztus 15-én egyetlen nap alatt 22 legalább 5-ös magnitúdójú földrengést regisztráltak, ezek közül kettő meghaladta a 6-os, egy pedig a 7-es magnitúdót. Összesen több mint 1200 különböző erősségű földmozgást rögzítettek világszerte.

Összehasonlításként augusztus 13-án mindössze három 5-ösnél erősebb földrengést tartalmazott ugyanez a globális összesítés. Vagyis az az állítás, hogy most feltűnően sok nagyobb rengés történik, nem pusztán a közösségi média által keltett benyomás.

Indonézia torzítja a számokat

A kiugrásnak azonban van egy nagyon fontos magyarázata.

Augusztus 15-én 7,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg Indonézia keleti részét, Flores szigetének térségét. A rengés sekély, körülbelül 15 kilométeres mélységben történt, és legalább 47 ember életét követelte. Házak, iskolák és egészségügyi intézmények rongálódtak meg, földcsuszamlások zártak el utakat, és mintegy kétezer embernek kellett elhagynia otthonát.

A főrengést pedig rendkívül intenzív utórengéssorozat követte.

A jelentések szerint több mint 235 utórengést észleltek, köztük egy 6,1-es erősségűt is.

Ez rendkívül fontos a globális számok értelmezéséhez. Ha egy 7,7-es földrengés után ugyanabban a térségben egymás után pattannak ki az 5-ös és 6-os utórengések, akkor a világ napi földrengésszáma hirtelen megugrik – anélkül, hogy ettől az egész bolygó szeizmikusan aktívabbá vált volna.

A jelenlegi adatok szerint Indonéziában egy 7-esnél erősebb, két 6–7 közötti és tíz 5–6 közötti rengést regisztráltak.

Csakhogy közben Spanyolország is megmozdult

A történetet az teszi különösen érdekessé, hogy nem kizárólag Indonéziából érkeznek földrengéshírek.

Augusztus 15-én hajnalban Granada térségét is körülbelül 5-ös erősségű földrengés rázta meg. Az epicentrum Alhendín közelében volt. Épületek homlokzatai és autók rongálódtak meg, bár sérültekről nem érkezett jelentés.

Spanyolországban természetesen előfordulnak földrengések, de egy ekkora, károkat is okozó granadai esemény jóval szokatlanabb az európai közvélemény számára, mint egy hasonló rengés Indonéziában vagy a csendes-óceáni Tűzgyűrű más térségében.

És itt jön a különös időbeli egybeesés.

Három nappal korábban teljes napfogyatkozás volt

Augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonult végig Grönlandon, Izlandon és Spanyolország egy részén. Spanyolországban több mint egy évszázad után lehetett ismét teljes napfogyatkozást megfigyelni.

Három nappal később Granada környékét földrengés rázta meg, miközben a világ másik oldalán Indonéziában bekövetkezett a pusztító 7,7-es rengés.

Kézenfekvő tehát a kérdés:

lehet-e kapcsolat a két jelenség között?

A válasz érdekesebb annál, mint hogy egyszerűen azt mondjuk: semmilyen.

A Hold valóban képes befolyásolni a földkéregben ébredő feszültségeket

Az USGS szerint a Hold és a Nap gravitációja valóban létrehoz úgynevezett földárapályt. Nemcsak az óceánok víztömege mozog ugyanis az árapály során: maga a szilárd földkéreg is deformálódik néhány centiméterrel.

Egyes kutatások összefüggést találtak a magasabb árapály és bizonyos típusú földrengések között. Különösen a sekély tolóvetők és a szubdukciós zónák esetében fordulhat elő, hogy az árapály okozta parányi feszültségváltozás valamelyest módosítja egy már eleve töréshez közeli vető megcsúszásának valószínűségét.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Hold vagy a Nap "földrengést csinál". A tektonikai feszültség hosszú idő alatt halmozódik fel, és a rengéshez szükséges energia a földkéregben van.

Az árapályhatás legfeljebb egy már kritikus állapotban lévő rendszerben jelenthet rendkívül apró változást.

És mi a helyzet a napfogyatkozással?

Itt válik szét a látványos egybeesés és a tudományos magyarázat.

A teljes napfogyatkozás újholdkor következik be, amikor a Nap, a Hold és a Föld közel egy vonalba kerül.

Csakhogy az USGS külön foglalkozik ezzel a kérdéssel, és megállapítása egyértelmű: a nap- és holdfogyatkozások nem hoznak létre a normál újholdhoz vagy teliholdhoz képest különleges árapályhatást.

Vagyis attól, hogy augusztus 12-én napfogyatkozás történt, nem keletkezett valamilyen rendkívüli gravitációs erő, amely három nappal később világszerte földrengéseket indított volna el.

Akkor valóban rendkívüli a 22 nagyobb földrengés?

Egyetlen napra nézve mindenképpen feltűnő szám.

Hosszabb időtávon azonban már kevésbé meghökkentő.

Az USGS történelmi statisztikái szerint például 2021-ben 2047 darab 5–5,9-es, 140 darab 6–6,9-es, 16 darab 7–7,9-es és három 8-as vagy annál nagyobb földrengést regisztráltak világszerte. Ez összesen több mint 2200 legalább 5-ös rengést jelentett egyetlen év alatt.

Ez napi átlagban nagyjából hat 5-ös vagy annál erősebb rengés.

A mostani 22 tehát valóban többszöröse egy átlagos nap értékének, de egy nagy főrengést követő intenzív utórengéssorozat könnyen előidézhet ilyen kiugrást.

A legérdekesebb kérdésre még nincs válasz

A számok alapján tehát két dolgot egyszerre lehet kijelenteni.

Valóban szokatlanul sok 5-ösnél erősebb földrengést regisztráltak most rövid idő alatt. Nem képzelődés, hogy egymást érik a rengésekről szóló hírek.

Ugyanakkor a jelenlegi adatok jelentős részét az indonéziai 7,7-es főrengés és annak utórengései magyarázzák. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a világ különböző pontjain történt rengések egyetlen globális szeizmikus folyamat részei lennének.

És nincs bizonyíték arra sem, hogy az augusztus 12-i napfogyatkozás indította volna el őket.

Az időbeli egybeesés ettől még valóban figyelemre méltó. A tudomány szempontjából azonban nem az a kérdés, hogy látványosan egymás mellé tudjuk-e tenni a napfogyatkozást és a földrengéseket, hanem az, hogy hosszú idősorokon kimutatható-e közöttük statisztikai kapcsolat.

Erre pedig a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján a válasz: ilyen kapcsolatot eddig nem sikerült igazolni.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!