A kormány nem nyugszik bele - visszaszerzi az 12 állami gazdaságot

Orbán-kabinet által az utolsó pillanatokban pályázat nélkül privatizált 12 állami gazdaságot képtelen visszaszerezni a Medgyessy-kormány.
_{2003.07.04 07:35}

A Medgyessy-kormány nem nyugszik bele, hogy képtelen jogi úton visszaszerezni az Orbán-kabinet által az utolsó pillanatokban pályázat nélkül privatizált 12 állami gazdaságot. Igaz, a nyomozást már megszüntették, de a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tegnap panaszt emelt a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság döntése ellen. Időközben már két cégről kiderült, hogy kik a valódi tulajdonosai.

A törvényes határidőn belül benyújtotta panaszát tegnap a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a 12 agrárcég privatizációjával kapcsolatos nyomozást megszüntető ORFK-határozat ellen. A kifogást a Fővárosi Főügyészség bírálja el a közeljövőben.

A kormányzati hivatal tavaly ősszel azért tett feljelentést, mert jogsértőnek vélte az Orbán-kormány 2001. március 14-ei határozatát, amely megalapozta a korábban mind az Antall-, mind a Horn-kormány által tartós állami tulajdonban tartott mezőgazdasági társaságok bonyolult tranzakciókkal történő magánkézbe juttatását.

A Medgyessy-kormány ellenőrzési hivatala a privatizációs törvény kijátszásaként értékelte azt, hogy a kormány felkérésére az ÁPV Rt. ingyenesen átadta a 12 állami gazdaság részvényeit a Magyar Fejlesztési Banknak, amely aztán eladta azokat.

A nyomozók azonban úgy értékelték, hogy a jogszabály csupán alapítványok részvételét tiltja a magánosításban, vagyis a privatizációs törvény nem zárja ki azt, hogy egy állami bank magánosítson.

A feljelentő szerint a volt állami gazdaságokat azért is káros volt ingyenesen átadni az MFB-nek, mert gazdálkodásuk eredményes volt. A mezőgazdasági társaságokat az ÁPV Rt.-nél nyilvántartott értéküknél több mint hétmilliárd forinttal kevesebbért adták át, amit a Kehi szintén vagyoni hátrányként értékelt feljelentésében. Azt is a magánosítás gyanús mozzanatának ítélte, hogy az átadás során elengedték a társaságoknak a földhaszonbérletből származó adósságukat.

A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság mindhárom kifogásolt pontban a törvényi szabályozást vette figyelembe, s ez alapján döntött az eljárás megszüntetése mellett - nyilatkozta lapunknak a nyomozást vezető Papp Csaba alezredes.

Mára megjelennek a valódi győztesek

Orbán-kormány azzal a hivatalos szándékkal privatizálta a 12 állami gazdaságot, hogy azzal a dolgozók jussanak vagyonhoz. Ám "dolgozók" lettek mindazok a mezőgazdasági társaságok vezetőségébe ültetett személyek is, akiknek egy része a mezőgazdaságot csak a kormányhatározat után ismerte meg.

A parlamentben akkor indult be az ellenzéki interpellációk sora, miután a sajtó nyilvánosságra hozta: megjelentek a termőföldeket korábban csak autóból látott új tulajdonosok, illetőleg olyan helyi szereplők jutottak többségi tulajdonhoz, akik enyhén szólva sem segítették a régi dolgozók nagyobb arányú tulajdonhoz jutását.

Kiderült: a törökszentmiklósi gazdaságot privatizáló rt.-ben a legnagyobb részvényes egy nyugalmazott honvéd ezredes lett, Gödöllőn pedig az Orbán-kormány egyik miniszterének egykori üzlettársai kezébe került a társaság feletti irányítás.

A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG) két, a felcsúti foci kapcsán Orbán Viktorral rendszeres kapcsolatban álló személy, egy felcsúti autóvillamossági szerelő és a felcsúti lovardatulajdonos lett a többségi tulajdonos.

Három héttel ezelőtt azonban Kenyeres Sándorra, a Talentis Program elindítójára és társaira szállt át az a közvetlen befolyás, amit a HKG Rt.-ben szereztek a tulajdonukban lévő Herceghalmi Gazdász Rt. révén.

A 12 cégből így már kettőről tudott, ki az igazi tulajdonosa, a Népszabadság ugyanis korábban beszámolt róla, hogy a dalmandi agrártársaság meghatározó tulajdonrésze felett már megszerezte az ellenőrzést Csányi Sándor OTP-vezér a korábbi tulajdonosoktól, akik között több OTP-alkalmazott, illetve Csányihoz egyéb cégeken keresztül köthető személy volt.

Marad az ötvenéves bérlet

Az állami gazdaságok nem tulajdonosai, csak bérlői a földeknek, de hogy mennyi ideig szól a bérletük, az perekig menő viták tárgya. Első fokon most például pert vesztett az agrártárca Nemzeti Földalapkezelő Szervezete a magánosított Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. ellen, de lehet, hogy a tárca fellebbez.

A vita tárgya a herceghalmi cég - és mellette a 12 privatizált állami gazdaság földbérleti szerződése. Ezek ugyanis ötvenéves bérleti időt írnak elő, holott azt a szerződéskötés idején, az Orbán-kormány utolsó időszakában nem tették lehetővé a vonatkozó jogszabályok. Legalábbis ez az NFA álláspontja, amelyet a bíróság nem így értelmezett, mondván, a cégek egy kormányrendelet alapján éltek jogukkal.

A kormányrendelet jogosságát nem vizsgálták. Az NFA egy éve kezdett tárgyalni a 12 korábban eladott céggel, hogy húsz évre mérsékeljék a bérleti időt. Ebbe a cégek fele belement, de csak szóban. Most viszont, hogy a HKG Rt. perbe keveredett, kivárnak.

Hogyan tegyünk szert több ezer hektár állami földre?

Az Orbán-kormány által privatizált agrártársaságoknál adott az esély a befektetett vagyon néhány éven belüli megtöbbszörözésének. Egyrészt vagyongyarapodáshoz vezet az Európai Unióban is versenyképes nagyságú és szerkezetű állami gazdaság igen kedvező kondíciójú hitelekből - húsz év futamidő, három százalék kamat, két év türelmi idő stb. - történő megvásárlása. Másrészt ott a 12 cég által most bérelt ötvenezer hektárral történő zsonglőrködés.

Utóbbi esetben ugyanis feltételezhetően egy olyan konstrukció áll a háttérben, amely a most az államtól bérelt földek megszerzésére irányul. Mit kell tenned, ha a privatizált 12 cég egyik részvényese vagy? Érd el, hogy egy földterületet hosszú évtizedekig bérelhess, ezáltal a föld értékét befolyásolhatod. Az ötven évre kötött bérlet miatt e területek forgalomképtelenek, tehát értékük alacsony. Ezután szerezz földterületeket. Lehetőleg védett területet vegyél - ehhez el kell érned, hogy a rá vonatkozó elővásárlási jogáról mondjon le a környezetvédelmi tárca utasítására a nemzeti park -, vagy érd el, hogy idővel védetté minősítse a környezetvédelmi hatóság.

Ezt követően értékeltesd fel többszörösére a védett területet - ehhez elég néhány tő védett növény, néhány védett állat vagy egy jó barát a zöldtárcánál. Az államtól bérelt földek értéke tehát relatíve lecsökken, míg a szomszédban lévő saját tulajdonú, védett földed értéke ennek többszörösét éri. Alkottass a jogszabályalkotóval olyan birtokpolitikai irányelvet, amely segíti magánkézben lévő védett területek állami földekre való cseréjét.

Ezek után az állami vagyonnal gazdálkodó hatóságnál érd el, hogy a tulajdonodban lévő védett területet cserélje át a te résztulajdonodban álló agrártársaság által az államtól bérelt szántóföldre. Mivel a két föld között akár ötszörös értékkülönbség is lehet, így tehetsz szert mondjuk egy százhektáros védett területtel akár ötszáz hektárnyi jó minőségű szántóra, kis befektetéssel.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Veszélyben a költségvetés - Csúszik a privatizáció az eredetileg tervezett időponthoz képest? A magánszektor a privatizáció fő célpontja?