Ellátás

Az Ozempic típusú gyógyszereknek mindenki számára elérhetőnek kell lenniük, nem csak a gazdagoknak

A WHO új fogyókúrás gyógyszerek használatát javasolta az egyre növekvő elhízási arány megfékezésére, és sürgette a gyógyszergyártókat, hogy csökkentsék áraikat és bővítsék termelésüket, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok is profitálhassanak belőle.

_{2025.12.01 06:20ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A WHO friss, gyógyszerészeti és népegészségügyi szempontból is jelentős ajánlást tett közzé az elhízás kezelésére szolgáló innovatív készítmények alkalmazásáról. Az irányelv külön hangsúlyt helyez a GLP–1 agonisták — köztük a Wegovy, az Ozempic és a Mounjaro — szerepére, azonban a szervezet egyértelműen jelzi, hogy ezek a gyógyszerek csak komplex terápiás keretben, egészséges táplálkozással, mozgással és orvosi támogatással együtt lehetnek igazán hatékonyak. A WHO ajánlása „feltételesnek” minősül, mivel a GLP–1 alapú készítmények hosszú távú hatékonyságáról és biztonságosságáról jelenleg korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, és a javaslat nem terjed ki várandós nőkre.

Miközben a GLP–1 agonisták használata a magas jövedelmű országokban már elterjedt, a WHO arra figyelmeztet, hogy 2030-ra ezen készítmények a rászorulók kevesebb mint tíz százalékához juthatnak el. A legmagasabb elhízási rátájú régiók — a Közel-Kelet, Latin-Amerika és a csendes-óceáni szigetállamok — továbbra is komoly ellátási és hozzáférési nehézségekkel küzdenek. A gyógyszerek globális elterjedését az is hátráltatja, hogy például a Wegovy még az év elején is mindössze mintegy 15 országban volt hozzáférhető.

A WHO ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a gyógyszergyártók differenciált, alacsonyabb jövedelmű országok számára kedvezményes árazást vezessenek be, valamint fontolják meg a szabadalmak és technológiák önkéntes licencelését annak érdekében, hogy világszerte több gyártó is hozzákezdhessen a GLP–1 készítmények előállításához. Jeremy Farrar, a WHO egyik főigazgató-helyettese szerint az új irányelvek lényegében „sárga és zöld lámpát” adnak a generikus gyártóknak, hogy a szabadalmak lejártával kedvezőbb árú változatokat fejlesszenek és dobjanak piacra.

A piaci változások már láthatóak: a semaglutid — amely az Ozempic és a Wegovy hatóanyaga — kulcsfontosságú szabadalmai jövőre több országban, köztük Indiában, Brazíliában és Kínában lejárnak. Az indiai Dr. Reddy’s gyógyszercég már be is jelentette, hogy 2026-ban 87 országban tervezi piacra dobni saját semaglutid-alapú fogyókúrás készítményét. A vállalat szerint az Egyesült Államok és az európai piacok várhatóan csak később, 2029 és 2033 között nyílnak meg számukra.

A generikumok megjelenése jelentős árcsökkenést hozhat, ám a WHO szakértői figyelmeztetnek, hogy az alacsonyabb ár még nem jelenti automatikusan a széles körű hozzáférést. A GLP–1 készítmények többsége injekciós forma, amely hűtőláncot igényel; ez pedig komoly logisztikai kihívást jelent alacsonyabb erőforrású egészségügyi rendszerekben. Francesca Celletti, a WHO elhízásügyi vezető tanácsadója szerint azonban a helyzet nem reménytelen, és az HIV-ellenes szerek korábbi példáját idézte fel: akkor is sokan kételkedtek a hozzáférés javításában, mégis sikerült drasztikusan csökkenteni az árakat és globálisan elérhetővé tenni a terápiát.

A WHO most hasonló áttörést szeretne elérni az elhízás elleni modern készítmények terén, hangsúlyozva, hogy ezek a gyógyszerek nem csak a gazdag országok kiváltságai lehetnek. Az elkövetkező években a gyógyszeripar, a politika és az egészségügyi rendszerek összehangolt erőfeszítései döntik majd el, hogy a GLP–1 agonisták valóban globális megoldást nyújtanak-e az egyre súlyosbodó elhízásjárványra.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter