A gyermekeket védik a névadási szabályok

Hülye szülő ellen nincs orvosság?!

Vicces kedvű szülők mindig is léteztek, amióta csak világ a világ, de a kreativitás levét gyakran a gyermekek isszák meg, akiknek bizony kijut a "jóból" a furcsa nevük miatt. Épp őket védik a névadási szabályok - de hol mi tilos?

_{2012.02.13 11:29MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Lucifer, V8, Krisztus és Végbél: csupán néhány azokból a meglepő nevekből, amelyekkel az új-zélandi szülők szerették volna egy életre megajándékozni gyermekeiket, és amelyeket elutasított a helyi belügyminisztérium. A hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra azoknak a babaneveknek a feketelistáját, amelyek az elmúlt egy évtizedben fennakadtak az ország anyakönyvvezetőinek a szűrőjén.

Világszerte ma is szigorú előírások vonatkoznak az utónévválasztásra - akár gyakorlati, akár tradicionális okokból -, ám akadnak olyan országok is, ahol az idő megenyhítette a szabályokat. A magyar névadási jogszabályok egyértelmű korlátokat tartalmaznak, ugyanakkor a gyermekek védelme még így sem megoldott, és sokszor ki vannak téve a szülők meggondolatlan kreativitásának.

Ross McPherson új-zélandi anyakönyvihivatal-vezető közlése szerint az országban nincs konkrét törvényi tiltás a neveket illetően, nem csoda hát, hogy az utóbbi évtizedben akadtak olyan szülők, akik még csak nem is szavakat, hanem számokat (89), betűket (J, I, T) vagy írásjeleket (*) adtak volna keresztnévnek a gyermeküknek.

_{Fotó: Freedigitalphotos}

Kevés olyan személyes döntés van az életben, mint a gyermek nevének a kiválasztása, mégis világszerte bevett gyakorlatnak számít a családi- és az utónevek törvényi szabályozása. Dániában az ifjú szülők utónévjegyzékből válogathatnak, Portugáliában külön listákon tüntetik fel a tiltott és az engedélyezett neveket. Izlandon egy nyelvszakértőkből álló testület mond ítéletet minden szokatlan választás felett.

A német anyakönyvvezetők tiltják a legtöbb főnév és helységnév használatát, és nem nézik jó szemmel az olyan semleges nemű megoldásokat sem, mint például a Kim. Egy szakértőkből álló német társaság konkrét segélyvonalat üzemeltet a névadás terén megszorult szülők számára, mindezt persze jó pénzért.

"Magyarországon ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára" - mondta el az MTI-Pressnek Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa.

"Ez az eljárás illetékköteles, jelenleg háromezer forint. A mai, az újonnan elfogadott nevekkel havonta bővülő névlista alapja a Ladó János által jegyzett 1971-es Magyar utónévkönyv, amelyet később kibővítettek a Ladó János és Bíró Ágnes által összeállított 1998-as Magyar utónévkönyvvel."

Jelenleg 3400 név található a listán: 1484 férfi és 1916 női név. A minisztérium a Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottságától kér hivatalos szakvéleményt minden új név bejegyezhetőségéről, ezt nagyjából egy hét vagy még rövidebb idő alatt készítik el a szakemberek.

Az elsődleges cél a gyermek védelme

A kormányok szerint ezek a szabályozások elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálják: megvédik őket az olyan abszurd nevektől, amelyek problémákat okozhatnak számukra a későbbiekben, mint például a Sinbin, amely a jéghokiban és a rögbiben is a büntetőpad egyik angol nyelvű szinonimája.

Emellett a korlátozás másik célja az olyan nevek kiszűrése, amelyek sértőek lehetnek másokra nézve: ilyen például a sírni és a Jézus szavakból alkotott Jesuswept (Jézus sírt).

Vannak országok, ahol az anyakönyvvezetőknek nincs lehetőségük arra, hogy a törvény eszközével lépjenek fel a szülői "kreativitással" szemben. Ilyenkor a bíróság és a gyermekvédelmi hatóságok léphetnek akcióba. 2009-ben egy New Jerseyben élő pártól megvonták a gyermekük felügyeleti jogát, miután a kisfiút Adolf Hitlerre keresztelték.

A The Economist brit hetilap riportja szerint persze jóval enyhébb szempontok is közrejátszanak az utónévválasztási szabályozásban. A magyar utónévbizottság által eddig elfogadott és népszerű nevek közé tartoznak a lányok esetében a becéző formák (Lüszi) és a kettős női nevek (Annadóra).

_{Fotó: Freedigitalphotos}

A magyar szülők gyakran választanak kevésbé ismert bibliai (Sifra), vagy görög eredetű neveket (Damjána), egzotikus hangzásúakat (Zahira) és felújított régi neveket (Ankissza). Előfordulnak a férfi vagy női alakváltozattal nem rendelkező nevek, például Damjána - a férfi Damjánból -, vagy Tamina - a német Taminoból -, és ugyanígy népszerűek a növénynevek (Gyömbér, Szamóca), valamint az írói névalkotásból keletkezett nevek (Bóbita) is.

"Elutasításra kerülnek ugyanakkor azok a nevek, amelyek idegen helyesírásúak (Fanny), más kultúrkörben férfi és női nevek is lehetnek (Zoel, Éden), idegen eredetű családnevek (Barrera, Zidane), túl köznévi jelentésűek (Szivárvány, Masni), mesefigurákat jelölők (Vackor, Bogyó), vagy túlságosan becéző névalakok (Babszi)" - sorolta a példákat a magyar szakember.

Új-Zélandon továbbra is a főnemesi címekre hajazó keresztnevek - például King (Király), Prince (Herceg) és Baron (Báró) - vezetik a leggyakrabban visszautasított nevek listáját.

Staffan Nyström, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint a Svédországban hatályban lévő szigorú szabályok célja egykor az volt, hogy megakadályozzák a már létező családnevekhez hasonló kreációk megszületését, a névváltoztatási kérelmeket éppen ezért még ma is jóvá kell hagynia a helyi szabadalmi hivatalnak. A patriarchális hagyományokat őrző Olaszországban nem engedélyezik, hogy a gyerekek az édesanyjuk leánykori nevét viseljék, még kettős - kötőjeles - vezetéknév formájában sem.

	[1/2]
1. oldal Zöld Dió és Erdei Szamóca

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter