Élelmiszerválság

Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal: negyedével csökkent az élelmiszerpazarlás 2016-2021 között

Látványos az eredmény a pékáruknál, öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét.

2022.10.01 13:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az élelmiszerpazarlás 24 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban 2016-2021 között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hulladékfelmérése alapján.

A hivatal csütörtöki közleményében felidézte, hogy Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.

Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszerhulladékot "termeltek" évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak - közölte a Nébih.

A tájékoztatás szerint látványos az eredmény a pékáruknál, öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. A készételekkel is sokkal takarékosabban bánik a magyar lakosság, ebben a kategóriában a csökkenés fejenként évi 2,6 kilogramm volt.

A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, illetve egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik.

A felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, az összes élelmiszerpazarlás azonban még így is tetemes, évi 245 ezer tonna. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva - ismertette a Nébih. Jelezte azt is, hogy a jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os "pazarlási szint", akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.

Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.