Világvége

Még ha túl is élnénk a nukleáris háborút, az emberiség nagy része éhen halna az utóhatásban

A kezdeti bombázások után már több mint 5 milliárdan halnának éhen egy új tanulmány szerint.

_{2022.08.16 14:10}_ma.hu

Az USA és Oroszország közötti nukleáris háborút követően több mint 5 milliárd ember halhatna éhen, mivel az égő városokból származó hamu és korom a légkörbe kerülve elzárná a napfényt - derült ki a Nature Food című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányból.

Míg a nukleáris háborúval kapcsolatos jelenlegi spekulációk nagy része magának a bombázásnak a borzalmaira összpontosít, az amerikai Rutgers Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint az igazi szenvedés a konfliktus utáni években következne be, amikor az ellátási láncok összeomlása és a helyi infrastruktúra pusztulása mellett a nukleáris télnek az élelmiszernövényekre gyakorolt hatása is súlyosbítaná a helyzetet.

A radioaktiv kihullásból származó hamu légkörbe jutásával létrejövő hűtőhatás egy-két éven belül tetőzne, de a hőmérséklet csökkenése több mint egy évtizedig tartana, és a kutatók által használt modellek szerint a csapadék csökkenésével is járna. A főbb élelmiszerforrások, köztük a kukorica, a rizs, a tavaszi búza és a szójabab, valamint az állattenyésztési legelők és a halászat ingadozásait is figyelembe vették a modellben.

Bár az élelmiszerek elosztása a nukleáris háborúban közvetlenül nem érintett országok között részben a meglévő politikai szövetségektől, kereskedelmi útvonalaktól és más emberi tényezőktől függne, amelyeket nem lehet beépíteni a tanulmányban használt éghajlati modellbe, a modell időjárási mintái azt mutatják, hogy a szél füst- és hamufelhőket sodor az égre a főbb élelmiszertermelők, például az USA, Kína, Németország és az Egyesült Királyság felett, ami végül a világ élelmiszerellátásának 90%-os csökkenését eredményezi.

Mivel az USA és Oroszország - mindkettő jelentős élelmiszerexportőr - élelmiszertermelési kapacitása már most is megszakadna, ha nem semmisülne meg teljesen az atomháború miatt, az eredmény kétszeresen is pusztító lenne azon országok számára, amelyek túlélése az élelmiszerimporttól függ.

"Az adatok egy dolgot mondanak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború" - mondta Alan Robock éghajlatkutató professzor és a tanulmány társszerzője.

Míg az emberiség teljes kiirtásához szuperhatalmi méretű arzenálra lenne szükség, még a kevésbé erősen felfegyverzett országok, például India és Pakisztán közötti nukleáris csapás is évekig használhatatlanná tenné a kulcsfontosságú mezőgazdasági régiókat, ami jelentős menekültválságot váltana ki, és a nukleáris tél hatásán túlmenően akár 2 milliárd embert is éhhalálra ítélhetne - állapították meg a kutatók. Egy ilyen kimenetel "csupán" 7%-os globális terméshozam-csökkenést jelentene, de még mindig sokkal rosszabb, mint a világ élelmiszerellátásának bármely, az ENSZ által valaha is modellezett zavara.

A Föld légkörébe kerülő hamu hűtő hatását már korábban is tapasztalták olyan nagy vulkánkitörések nyomán, mint az 1815-ös indonéziai Tambora-hegy és az 1783-as izlandi Laki, amelyek mindkettő éhínséget és politikai felfordulást eredményezett.

A klímaváltozás hívei valóban javasolták, hogy a bolygó mesterséges lehűtése érdekében éppen ilyen taktikát alkalmazzanak. A Harvard Egyetem tudósai jelenleg kísérletet végeznek annak tesztelésére, hogy a légkörbe juttatott kalcium-karbonát elégséges mennyiségű napsugárzást tudna-e visszaverni a Földről ahhoz, hogy lehűtse a bolygót. Ez riadalmat keltett a szakértőkben, akik arra figyelmeztetnek, hogy a légkör részecskékkel való feltöltése kiszámíthatatlan eredményekkel járhat, és ugyanolyan valószínű, hogy a Földet további éghajlati instabilitásba taszítja, mint hogy megoldja az állítólagos felmelegedési problémát.

Kezdőlap

Világvége

Még ha túl is élnénk a nukleáris háborút, az emberiség nagy része éhen halna az utóhatásban