Háború

CIA - Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország atombombát fog használni Ukrajnában

A kijevi riadalom ellenére William Burns nem úgy látja, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket vetne be.

2022.05.10 18:15ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

William Burns, a CIA igazgatója a Financial Times szombati konferenciáján elmondta, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek nem láttak semmilyen "gyakorlati bizonyítékot" arra, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket vetne be Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt állította, hogy Moszkva bevethet ilyen fegyvereket.

"Hírszerzőként jelenleg nem látunk gyakorlati bizonyítékot arra, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek bevetését vagy akár potenciális alkalmazását tervezné" - vázolta Burns a washingtoni konferencián, megismételve egy hasonló, április elején tett értékelését.

Burns azonban hozzátette, hogy véleménye szerint Putyin "nem hiszi, hogy megengedheti magának, hogy elveszítse [a konfliktust]", ezért az Egyesült Államoknak ettől függetlenül "nagyon élesen kell összpontosítania" a potenciális nukleáris fenyegetésre.

A Kreml kitart amellett, hogy nem fog atomfegyvert bevetni szomszédja ellen, Alekszej Zajcev külügyminisztériumi szóvivő pénteken kijelentette, hogy "Oroszország szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egy nukleáris háborúban nem lehetnek győztesek, és azt nem szabad kirobbantani".

Ennek ellenére Zelenszkij a múlt hónapban azt mondta, hogy "meggyőződése", hogy Oroszország vegyi vagy nukleáris fegyvereket is bevethet, hogy győzelmet arasson Ukrajnában, és felszólította a világot, hogy "álljon készen" erre a lehetőségre. A nyugati médiumok is spekuláltak egy ilyen nukleáris csapás lehetőségéről, hivatkozva arra, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus kezdetén magas készültségbe helyezte nukleáris elrettentő erőit, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetésére, miszerint az Oroszország háborús céljaiba beavatkozó külső hatalmaknak "az egész történelmükben soha nem látott" következményekkel kell szembenézniük.

Oroszország washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov a Newsweeknek nyilatkozva csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva volt az, "amely az elmúlt években kitartóan azt javasolta amerikai kollégáinak, hogy erősítsék meg, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, így az soha nem történhet meg".

Az interkontinentális ballisztikus rakétákra szerelt robbanófejekkel ellentétben a taktikai nukleáris fegyverek kisebb, kis hatóerejű eszközök, amelyeket repülőgépekről lehet ledobni, rövid hatótávolságú rakétákra szerelni vagy tüzérségi lövegekből kilőni. Bár nemzetközileg elismert definíció nem létezik, a hatóerejük jellemzően egy kilotonnánál kisebb és 100 kilotonna között változik. A második világháborúban Hirosimára ledobott atombomba hatásfoka 15 kilotonna volt.

Oroszország, amely mintegy 700 nukleáris robbanófejjel többel rendelkezik, mint az Egyesült Államok, azt állítja, hogy nukleáris fegyvereket alkalmazhat, ha első nukleáris csapás éri területét vagy infrastruktúráját, vagy ha az orosz állam létét nukleáris vagy hagyományos fegyverek fenyegetik. Az Egyesült Államok a Pentagon legfrissebb nukleáris helyzetértékelése szerint azt állítja, hogy atomfegyverei az Egyesült Államok és szövetségesei elleni nukleáris támadástól való elrettentést szolgálják, de alkalmazásuk "szélsőséges körülmények között az Egyesült Államok vagy szövetségesei és partnerei létfontosságú érdekeinek védelmében" is megfontolható.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.