Világvége

A poszt-apokaliptikus élelmiszerválság itt van

De hogyan küzdenek a gazdák világszerte a legrosszabb forgatókönyv ellen?

_{2021.11.20 16:17}_ma.hu

A mezőgazdasági apokalipszisről és arról, hogyan küzdenek ellene a gazdák, írt egy ellátásilánc szaklap.

A cikk szerint Jody Brown ausztrál szarvasmarhatenyésztő számára az aszály leghátborzongatóbb bizonyítéka a csend. A fák némák, a madarak csicsergése eltűnt. A gyíkok és az emuk már régen köddéváltak, míg a nőstény kenguruk, mivel képtelenek eltartani az utódokat, kirúgják a bébijüket a zsákjukból, és otthagyják őket, hogy elpusztuljanak a pusztító hőségben.

"Az ember úgy érzi, mintha valamiféle posztapokaliptikus jelenetben lenne" - mondta a 37 éves Brown a családja farmjáról Queensland közép-nyugati részén. Az állandó szárazság miatt a szarvasmarha-állománya a 2002-es csúcspontján tapasztalt 1100-ról körülbelül 400-ra csökkent, és időnként egyáltalán nem voltak állatok a földeken. Az őshonos füvek, amelyek egykor zöld táplálékot jelentettek, szürke hamuvá váltak.

A világ a gyorsan emelkedő élelmiszerárak új korszakával néz szembe, amely a legrosszabb esetben, egy klímaválság esetén közel 2 milliárd emberrel több embert taszíthat éhezésbe.

A szörnyű előrejelzésekkel szembesülve a gazdák elkezdtek alkalmazkodni. Brown ausztráliai farmján az aszályhoz jobban alkalmazkodó regeneratív gazdálkodási módszerekkel kísérletezik. Világszerte a gazdák terményeket és vetőmagokat cserélnek, fokozzák az öntözést, sőt, még a tehenekre is arcmaszkot tesznek a termelés növeléséért és a saját kibocsátásuk csökkentéséért folytatott küzdelemben. Eközben olyan vállalatok, mint a svájci mezőgazdasági vegyipari óriás, a Syngenta Group, olyan új zöldségfajtákat fejlesztenek ki, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges időjárási viszonyoknak.

_{A szárazság a legpusztítóbb}

"Alkalmazkodnunk kell" - mondta Brown. A hagyományos legeltetési módszerek alternatíváit vizsgálja, amelyek kevésbé terhelik a földet, például az állatállományt szorosabb, tömörebb csoportokba csoportosítják, és gyorsan váltogatják őket a karámok között.

"Lehetséges, hogy mindig is voltak jobb módszerek, csak nem vettük észre, mert nem voltunk olyan nyomás alatt, mint amilyet a Föld változásai jelentenek" - mondta.

Ez a küzdelem az árvizek, a szárazság, a fagy és a perzselő hőség ellen folyik, amelyek Brazíliától Kanadán át Vietnamig sújtják a gazdaságokat, és amelyek a tudósok előrejelzései szerint az elkövetkező évtizedekben csak súlyosbodni fognak.

Az ENSZ becslései szerint a globális terméshozamok mintegy 30%-kal csökkenhetnek a kedvezőtlen éghajlati és időjárási jelenségek miatt, miközben az elkövetkező évtizedekben várhatóan 50%-kal megugrik az élelmiszerkereslet. A halászat és a vízkészletek is egyre inkább veszélybe kerülnek - mondta Zitouni Ould-Dada, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete éghajlatváltozással, biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó irodájának igazgatóhelyettese.

Mezőgazdasági katasztrófák

A gazdálkodók számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy jelenleg nincs meg az a nagyszabású koordináció vagy a pénzeszközökhöz való hozzáférés, amely elengedhetetlen lenne a szükséges nagyszabású átalakításokhoz.

"Ha világszerte több millió gazdálkodóval kell foglalkoznunk, akiket koordinálnunk kell, az óriási feladat" - mondta Monika Zurek, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének vezető kutatója.

A FAO felszólította a vezetőket, hogy ígérjenek több globális fellépést a gazdáknak a megoldások kiterjesztése érdekében. A csoport 2030-ig évi 40-50 milliárd dolláros beruházásokat irányoz elő, például a digitális mezőgazdaságban történő innováció finanszírozására.

Széles körű változás nélkül az eredmény az élelmiszerárak emelkedése lehet, ami különösen az importáló országokat sújtja majd.

Oroszországtól Indiáig, íme egy közeli pillanatkép a világ különböző országaiban a gazdák által hozott intézkedésekre.

Brazília

Lucas Lancha Alves de Oliveira drasztikus változtatásokat hajt végre Sao Paulo állam vidéki gazdaságában. Kávéfáinak felét kitépi, hogy helyette kukoricát és szóját ültessen. Ez merész lépés, mivel a cserjék általában évekig tartó befektetésnek számítanak, de Oliveira kénytelen változtatni, miután a kávéültetvényeket először a szárazság, majd a szélsőséges fagy sújtotta - ami mérgező kombináció az érzékeny bokrok számára.

"Hét hónapig nem esett eső" - mondta Oliveira, aki a családi tulajdonban lévő Labareda Agropecuaria céget vezeti, amely az ínyenc kávé értékesítésére összpontosít. Az aszály után következett a hidegbetörés, amely a terület 20%-át károsította. "Sok cserjét, amelyek sok babot termelnének, lehűtöttek a fagyos körülmények. A veszteségek hatalmasak."

De a váltás nem tart örökké. A jövő évi szüret után Oliveira fokozatosan elkezdi újraültetni a kávéfákat, egy fontos változással: a termést teljes mértékben öntözni fogják. Ez hatalmas kezdeti költséggel jár, de a több éve tartó rendkívüli szárazság miatt Oliveira fogadkozik, hogy megéri a kiadást. "Mostantól csak öntözéssel fogunk kávét ültetni" - mondta.

Dél-Afrika

Francois Slabbert, egy észak-fokföldi gazdálkodó elmondta, hogy az évszakok eltolódása arra kényszeríti a szőlőtermelőket, hogy más növényeket, például pekándiót vessenek. Míg a tél általában május közepe és augusztus közepe között zajlott, most csak körülbelül egy hónappal később kezdődik, ami a szőlőtermelőket kiteszi a termést károsító fagynak.

Bár a pekándiófáknak 11 évbe telik, mire elkezdenek diót teremni, a termés jövedelmező lehet, mivel a dél-afrikai termelés mintegy 95%-át exportálják, mondta Slabbert. "Időbe telik, és az eltolódásnak hatalmas gazdasági hatása van" - mondta. "De ha már megtetted, ha befejezted, akkor jó a forgalom szempontjából".

Eközben Japhet Nhlenyama, a keleti KwaZulu-Natal tartományban élő szarvasmarhatenyésztő számára az aszály olyannyira elhatalmasodott, hogy állatállománya lefogyott, mert nincs fű, amivel táplálkozhatna. Azt fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással. Az előző években kapott némi kormányzati segítséget, de idén eddig még nem kapott semmilyen támogatást.

"Az élő jószágaimat elfújja a szél, mások pedig elpusztultak a szárazság és az élelemhiány miatt" - mondta Nhlenyama. "Őszintén szólva, nem tudjuk, hogy mit fogunk tenni a túlélésért".

Éhínség és veszélyeztetett termények világszerte

_{Hatalmas területek válnak használhatatlanná}

Oroszország

Evgeniy Agoshkin 20 éve foglalkozik mezőgazdasággal, és más növények mellett búzát és kukoricát termeszt. Az ország számos gazdaságához hasonlóan az ő földjei is hagyományosan az ország Voronyezs régiójában, Moszkvától délre fekvő Voronyezsben voltak. A több éve hosszan tartó szárazság azonban arra késztette, hogy mintegy 750 kilométerre északkeletre, Uljanovszk régióba költözzön. Egy barátja tanácsára vásárolt 12 000 hektár földet, aki hasonlóan cselekedett. Néhány földet még mindig megtart Voronyezsben, és most a két gazdasága között utazgat, hogy a földeket kezelje.

Uljanovszkban és Oroszország néhány északi régiójában "az emberek elkezdtek gabonát, kukoricát, napraforgómagot vetni, ami 20 évvel ezelőtt általában nem volt lehetséges" - mondta Agoscskin. "Mostanra mindez lehetővé vált".

USA

A Kaliforniát, a legnagyobb amerikai mezőgazdasági államot sújtó szárazság miatt Fritz Durst a szokásos rizsmennyiség kevesebb mint felét vetette el, és öt földjéből kettőt parlagon hagyott. Nincs egyedül. Az egész államban a rizs vetésterülete idén a legkisebbre csökkent 1992 óta, egy másik súlyos aszályos év óta.

Egy olyan régióban, ahol a szárazság vált az új normává, Durst azon dolgozik, hogy csapdába ejtse a vizet. A földeken lévő vízelvezető csöveket bedeszkázta, hogy a kevés esőt, ami leesik, felfogja. Egy októberi napon például több mint 5 hüvelyknyi eső hullott a földjeire, ami valamivel több, mint amennyi 2020-ban egész évben esett. Durst takarónövényeket is ültet, amelyek segíthetnek a talaj gazdagításában és az erózió megelőzésében. Mégis, az ország egy olyan részén, ahol egyik szélsőséges időjárási eseménytől a másikig ingadozik, nehéz megjósolni a következő lépéseket.

"Nem próbálok egy hétnél tovább tekinteni" - mondta Durst.

Franciaország

A Samuel Masse családja által több mint 20 generáció óta vezetett gazdaság szőlőültetvényét az elmúlt néhány évszakban hőhullámok és fagyok egyaránt sújtották. Az idei szőlőtermés 70%-kal csökkent a tavaszi hideg miatt, és a könyörtelen időjárási szélsőségek miatt már nem hajlandó egyetlen termésre fogadni, ahogyan azt az első világháború óta teszi.

De Masses terveit, miszerint idén ősszel 200 olajfát ültetne, elhalasztották az esőzések és a gazdaság fagykár miatti pénzügyi korlátok, ami rávilágít arra, hogy a termelőknek milyen kihívásokkal kell szembenézniük az ilyen jellegű átállások során. A ligetet most talán jövőre ültetik be, és a jövőben fügét, gránátalmát vagy mandulát is fontolóra vesz.

"Most nem tudjuk, mi a normális év, mert mindig kapunk valamit" - mondta Masse. "A probléma most az, hogy hogyan és milyen gyorsan végezzük a váltást".

India

A rizs, a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, szintén nagy metánkibocsátó, mivel az elárasztott földek elzárják az oxigént, és lehetővé teszik a baktériumok fejlődését. Az olyan gazdák azonban, mint Prasan Kumar Biswal a kelet-indiai Odisha államban, új módszereket vezetnek be. Négy hektárnyi területének felén gondosan szétteríti a palántákat, és felváltva nedvesíti és szárítja a földeket. A növény gyökerei mélyebben nőnek, és a terméshozam is javul.

Mégis, nem könnyű elszakadni a hagyományoktól. Néhány földjén még mindig a hagyományos árasztást alkalmazza, unokatestvére, Jagannath Biswal pedig csak a sajátján alkalmazza ezt a gyakorlatot. A régi módszer segít kordában tartani a gyomokat egy olyan időszakban, amikor a kézi kezelés túl költséges.

"Elődeink tanítottak minket a rizsföldek elárasztására" - mondta Jagannath Biswal. "Soha nem próbáltam kevesebb vízzel rizst termeszteni."

Görögország

Szifnosz szigetén George Narlis a történelmi módszerekre támaszkodik, hogy az egyre szűkösebb vízkészletek mellett is termeszthessen. Február után már ritkán esik az eső, és a tavaszi hőmérséklet sokkal melegebb lett.

"Idén életemben először nem volt tavasz - csak nyár volt. Sok virág és fa, sárgabarack elpusztult" - mondta.

Hogy ellássa kis gazdaságát és éttermét, bejárta a szigetet, és örökzöld görögdinnye- és paradicsommagokat gyűjtött, amelyek jól érzik magukat a száraz körülmények között. Ez hasonló a szülei és nagyszülei által alkalmazott technikákhoz, amikor csak egy kis kút állt rendelkezésükre.

Fülöp-szigetek

A Manilától délre fekvő Cavite tartományból származó 43 éves Raffy Aromin elmondta, hogy a saláta- és káposztatermesztés sokat változott az alatt az öt év alatt, amióta gazdálkodik. Az októberi szélsőséges délutáni hőség miatt a termények hervadni kezdenek. Aromin megoldásként olyan műanyagot használ a zöldségei takarására, amely védelmet nyújt a kemény UV-sugarak ellen. Hetente akár 200 kilogrammot is termel, amit egy helyi szupermarketláncnak szállít, és becslései szerint a műanyag megmenti a termés 80%-át.

A gazdák harcosok. Családjaink, barátaink és az egész civilizációnk a mezőgazdaságtól függ az élelem, a megélhetés és az egészség szempontjából. Ezt meg kéne védenünk!

Kezdőlap