Világvége

A fiatalok több mint fele szerint az emberiségnek annyi

Klímaszorongással küzd a generáció.

_{2021.09.18 17:00ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése. Egy másik, globális tanulmány szerint a 25 év alattiak nagyon nagy részének vannak mentális és pszichikai tünetei a klímaszorongás miatt, mert úgy érzik, a kormányok nem tesznek semmit, az emberiség jövője pedig megpecsételődött.

Az 50 fokos napok száma az 1980-as évektől kezdve minden évtizedben nőtt. Míg 1980 és 2009 között évente átlagosan 14 napon haladta meg a hőmérséklet az 50 fokot, 2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt és emellé mértek 14 olyan napot is (éves átlagban) mikor a hőmérséklet a 45 fokot érte el vagy haladta meg - írta az EuroNews.

"A növekedés teljes egészében a fosszilis üzemanyagok égetésének tulajdonítható" - mondta Friederike Ott, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének társigazgatója.

A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben, napjainkra pedig a korábbinál is több területen fordul elő. Míg az elmúlt évtizedekben döntően a Közel-Keleten és az Arab-öböl vidékén mértek ilyen extrém hőmérsékletet, idén nyáron Olaszországban 48,8 fokkal, Kanadában pedig 49,6 fokkal dőlt meg a melegrekord. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy máshol is eljöhet az 50 fokos napok ideje, ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetése.

A legutóbbi évtizedben fél fokkal emelkedtek a hőmérsékleti maximumok az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest - de ez a fél fok csupán átlag: Kelet-Európa, Dél-Afrika és Brazília maximumai több mint 1 fokkal, az Északi-sarkvidék és a Közel-Kelet egyes részei több mint 2 fokkal nőttek.

Az amerikai Rutgers Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint ha a globális klímaváltozás tovább folytatódik, akkor 2100-ra a világon 1,2 milliárd embert érint majd az extrém forróság és az ebből származó hőstressz. Ez négyszerese a most érintetteknek.
A fiatalok nagy többsége klímaszorongással küzd

Eközben egy globális felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok nagy többsége szorong a klímaváltozás miatt. Az Avaaz támogatásával készült kérdőívet tízezer, 16 és 25 év közötti fiatal töltötte ki, tíz különböző országban. A megkérdezettek majdnem hatvan százaléka "nagyon aggódik" vagy "extrém módon aggódik" a klímaváltozás miatt, a válaszadók több mint 45 százaléka pedig azt vallotta, hogy mindennapi életükre is hatással van a klímaváltozás miatti aggodalom.

75 százalékuk úgy véli, a jövő félelmetes lesz, és több mint felük, vagyis 56 százalékuk úgy gondolja, hogy az emberiségnek befellegzett. 66 százalékuk szomorúságot, rémületet és szorongást érez, közülük sokan éreznek félelmet, dühöt, csalódottságot, gyászt és szégyent is. Jelentős részük véli úgy, hogy nincs jövőjük, az emberiségnek vége, a kormányok pedig nem tesznek semmit. Emiatt úgy érzik, a politikusok cserben hagyták, elárulták, és semmibe veszik őket. Egyikük, egy 16 éves válaszadó azt mondta: "A fiatalok számára ez teljesen más - számunkra a bolygó lerombolása személyes ügy."

A kérdőív készítői és kiértékelői szerint a fiatalok többségét "mélyen érintik a környezetvédelmi félelmek". A klímaváltozás miatt kialakuló krónikus stressz szindróma növeli az esélyét a további mentális problémák kialakulásának. Az egyre súlyosabb környezeti események, extrém időjárási viszonyok pedig csak tovább mélyítik a mentális hatásokat.

Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal embereket azért érinti ennyire mélyen a klímaváltozás miatti félelem, mert pszichológiai, társadalmi és pszichikai szinten is fejlődésben vannak még.

- A klímaszorongás nem csupán a természet tönkretétele miatt érinti őket súlyosan, hanem mert szorosan kapcsolódik ahhoz is, hogy a kormányok inaktívak, nem tesznek semmit a klímaváltozás ellen. A fiatalok így úgy érzik, magukra hagyták és elárulták őket a problémával szemben - mondta a kísérlet vezetője, Caroline Hickman a Bath-i egyetemről. A tanulmány - melyet hamarosan a Lancet Planetary Health című szaklapban is publikálnak - arra jutott, hogy a szorongás mértéke ott volt a legmagasabb a vizsgált országok közül, ahol a kormányok klímapolitikája a leggyengébb volt.

A kutatók azt mondják, megdöbbentette őket, mekkora mértékű a fiatalok aggodalma. Egyikük például ezt írta a kér

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter