Világvége

5 népszerű étel, ami tönkreteszi a Földet

A növekvő kereslet miatt világszerte egyre több területet vágnak tarra, alakítanak termőterületté. Válasszuk a helyi zöldségeket és gyümölcsöket, idény szerint!

_{2018.12.02 13:17}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Akik óvni akarják környezetüket, gyakran nem esznek húst, hisz a húsgyártás köztudottan súlyosan megterheli a környezetet, sőt az egészséget is. Esznek helyette viszont sokféle zöldséget, gyümölcsöt, amiről kevesen gondolják, hogy termelésük legalább annyira káros - írta a Föld Napja Alapítvány.

Aki igazán figyel étrendjének környezeti hatására, akkor inkább helyit választ, azt, ami épp terem. Tripla haszon! Tripla, mert jót tesz az egészségnek, a környezetnek és a helyi gazdaságnak (sőt a pénztárcánknak is).

Sokan vagyunk, és sokat fogyasztunk. A növekvő kereslet miatt világszerte egyre több területet vágnak tarra, alakítanak termőterületté – és a profit reményében a legkeresettebb árukból túlkínálatra termelnek, ami még inkább rombolja a környezetet és a helyi életkörülményeket.

Őserdőket irtanak ki az avokadó miatt

A világ avokádótermesztését ma is Mexikó uralja, ám a növekvő kereslet miatt egyre nagyobb területeket vágnak tarra, hogy avokádócserjékkel ültessék be az ősi fenyvesek helyét. Az avokádófáknak viszont kétszer annyi vízre van szükségük, mint a fenyőerdőknek, és az őserdők eltűnésével alapvető fontosságú fajokat veszélyeztetnek, többek között a vándorló nagy királylepkéket.

Quinoa - a szegény eledele aranyáron van

A quinoa, az inkák aranya a köleshez hasonló álgabona, nagyon kevés szénhidrátot, meglepően sok fehérjét és ásványi anyagokat tartalmaz. Ugyanúgy könnyű elkészíteni, mint a kölest, gabonára hasonlító, kissé édeskés, semleges íze miatt pedig sok mindennel társítható. Az eredetileg a dél-amerikai szegények eledeleként ismert fehérjedús quinoa az utóbbi húsz évben lett trendi alapélelmiszer az egészségesen étkezők világában. Dél-Amerikában egyre nagyobb területeket vonnak be a termesztésébe, és ezzel károsítják az ottani természeti forrásokat. Sőt, a bolíviai, perui szegények eledelének ára a túlkereslet miatt átlag több mint a tízszeresére nőtt, ami kisebb élelmiszerválságot okozott Bolíviában, ahol a helyi lakosok már nem jutnak hozzá hagyományos élelmiszerükhöz, kénytelenek helyette az olcsóbb, importált, gyenge minőségű ételek közül választani.

Kókuszolaj és kókuszzsír

Az egészségesnek már korántsem kikiáltott kókuszzsír és -olaj környezeti károkozása ugyan kisebb, mint a pálmaolajé, de a kereslet miatt egyre több kárt okoz. A kókuszzsírban majdnem hatszor annyi telített zsírsav van, mint például az olívaolajban. A kókuszzsír 82%-a telített zsírsavakból áll, míg a sertészsírnak csak 39%-a, a marhafaggyúnak 50%-a, a vajnak pedig 63%-a telített zsír. A telített zsírok növelik az érelmeszesedés kockázatát, a szív és érrendszeri betegségek, a stroke kialakulását. A növekvő világkereslet miatt egyre több ültetvényt telepítenek India, Srí Lanka, Malayzia, Tajföld, Afrika tengerpartjain, kiirtva az ősi növényzetet, a mangrove erdőket, veszélyeztetve ezzel a biológiai sokféleséget és a partok védelmét. A kókuszdióból préselt olaj finomítása ipari méretekben zajlik. A barnás színű, erős illatú olaj finomításához és szagtalanításához gyakran vegyi anyagokat használnak, mint például a kőolajból nyert hexánt, ami ártalmas az egészségre és veszélyes a környezetre.

Pusztít a pálmaolaj

Szinte mindenben megtalálható: édességekben, sós rágcsákban, kozmetikumokban, tisztítószerekben és mosószerekben, de még bioüzemanyagokban is. Az Európai Unióban felhasznált pálmaolaj 62%-a élelmiszerekbe és kozmetikumokba, 29%-a biodízelbe kerül, 9%-át pedig energiatermelésre fordítják.
Minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki miatta, és ezzel állatfajokat sodornak a kihalás felé: az orángután 5-10 éven belül, a szumátrai tigris 3 éven belül kihal, ha így folytatódik. Az őserdőket gyakran égetéssel irtják – kárba vész az értékes faanyag, miközben óriási mennyiségű üvegházgáz kerül a levegőbe. Ráadásul az esőerdők alatt gyakran tőzegmocsár van, ami még több szenet tartalmaz, mint a felette álló fák, így a kibocsátott káros anyag mennyisége tovább nő, jelentősen súlyosbítva a klímaváltozást. A tüzek, a légszennyezés közvetetten évi 110 ezer ember haláláért felelős a régióban.
A növekvő kereslet miatt főként Indonézia, Borneó és Szumátra szegény, vidéki régióiban tüntetik el az útból az őserdőket, az állatokat, az őslakosokat, hogy hely legyen az újabb és újabb ültetvényeknek.

A fagyilkos kakaó

2030-ra alig marad erdő Nyugat-Afrika több országában - eltűnnek az őserdők, az ültetvényeken virágzik a gyerekmunka, az illegális kakaótermesztés. A csoki iránti kereslet pedig nő. Hódít a „piszkos kakaó" – ugyanis a kereskedelmi láncolatban a legális termést az erdőirtás helyén illegálisan termelt kakaóbabbal ömlesztik össze. A világ kakaótermésének 74%-át adó nyugat-afrikai övezetben ijesztő mértékű a fakivágás, a természetes vegetációk felégetése.
A Kameruntól Sierra Leonéig húzódó térségben Elefántcsontparton és Ghánában – a világ két legnagyobb kakaótermelőjénél – a legsúlyosabb a pusztítás. Elefántcsontparton 1960 óta 80%-kal csökkent az esőerdők területe.
A csokoládé értékének csak a 6,6%-a a farmeré (1980-ban ez az arány még 16% volt). Valamivel kevesebb jut a kakaószemek szállítására, némileg több a feldolgozásra. A csokoládégyárak részesedése viszont több mint 35%, a kiskereskedelem pedig 44%-ot vág zsebre.
És miközben a multinacionális csokicégek profitja évtizedek óta nő, a kakaó ára az 1980-as évektől – az inflációval kiigazítva – mára a felére csökkent. Ez fenntarthatatlan.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!