Világvége

Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását

A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe.

2018.12.01 19:19ma.hu
hirdetés

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója.

Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe.

Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek apró műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről.

Jelentős részük átjut a vízszűrő rendszereken és a szennyvízzel együtt az óceánba kerül. A szűrőrendszeren fennakadt mikroszálak is a szennyvíziszapban végzik, ezt aztán a mezőgazdaságban hasznosítanak trágyaként, vagy a szeméttelepekre kerül. A mikroszálak emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.

A kutatók a legkülönbözőbb környezetekben tanulmányozták már a mikroműanyagokat. A Washingtoni Állami Egyetem építő- és környezetmérnöki karának adjunktusa, Nick Engdahl azonban az első, aki modellezte a mikroszálak mozgását a természetben.

"Azt akartam kideríteni, hogy folyamatos mozgásban, szétterjedésben vannak-e, vagy csak felhalmozódnak egy helyen?" - mondta Engdahl, aki egy sor különböző szennyezőanyag természetben való mozgását vizsgálja.

A szakember egy fizikára épülő, új megközelítést alkalmazva szimulálta a mikroszálak mozgását és arra jutott, hogy azok hossza, valamint az őket szállító víz sebessége határozza meg, hogy a műanyagok megtelepednek-e a talajban, vagy folytatják-e az útjukat a természetben.

Azt is megállapította, hogy a rövidebb mikroszálak mozgása sokkal összetettebb, és jóval gyorsabban mozognak a vízben, mint a feloldódott anyagok.

Engdahl jelenleg azon dolgozik, hogy laboratóriumban végzett közvetlen megfigyelésekkel igazolja és finomítsa eredményeit, amelyeket egy szennyvízkezelőben végzett mérésekkel is ki akar egészíteni.

Mint hangsúlyozta, mindez segít pontosabban felmérni a mikroszálak környezeti hatásait, amelyek egyelőre alig ismertek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.