Földmozgás

Döbbenetes képek az alaszkai földrengésről

Nem meglepő a földrengés arrafelé, hiszen a térség a Föld szeizmikusan egyik legaktívabb területe...

2018.12.01 13:26ma.hu

Az alaszkai Anchorage városnál történt 7,2-es erősségű földrengéssel kapcsolatban Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus a Tűzhányó Blog Facebook-oldalon osztotta meg az esemény hátterét. Mindenekelőtt nem teljesen volt váratlan a rázkódás, ugyanis a térség a Föld szeizmikusan egyik legaktívabb területe, csak az elmúlt száz évben 14 olyan földrengés volt ezen a környéken, ami a Richter-skála szerinti 6-os erősséget is meghaladta.

A térség egy kőzetlemez alábukási zóna, ahol a Pacifikus-kőzetlemez az Észak-Amerikai kőzetelemez alá tolódik és nyomul alá a földköpenyben. A Pacifikus-kőzetlemez mozgása ca. 6 cm/év sebességű, ami azért nem kevés, azonban ez nem olyan, mint egy futószalag. Az ütközési zónában két merev kőzetlemez (nem kéreg, hanem litoszféra lemez!) feszül egymásnak. Nyomják egymást, nyomják, nő a feszültség, aztán egyszer csak ez valahol feloldódik egy jelentősebb elmozdulás formájában, miközben hatalmas energia szabadul fel, földrengés pattan ki - írta a szakember.

Az ütközési zónától északra az alábukó óceáni kőzetlemez egyre mélyebbre hatol, ami azt jelenti, hogy behajlik és ez egy másik kőzetfeszültséget okoz, mégpedig egy kőzetlemezen belüli húzásos kőzetfeszültséget, ami egy úgynevezett normál vető (ez azt jelenti, hogy egy sík mentén egy kőzettest lecsúszik a másikhoz képest) menti elmozdulásban szabadul fel. A szakemberek szerint most pontosan ez történt, azaz az alábukó kőzetlemezben, mintegy 40 km mélyen történt a kőzetelmozdulás és pattant ki a földrengés, Anchoragetól 13 km-re északra.

Ezen a területen az alábukás szöge viszonylag sekély, míg nyugatabbra, az Aleuti-szigetív mentén meredekebben tolódik az óceáni kőzetlemez a földköpenybe. Egy ilyen területen földrengés kipattanhat az ütközési zónában, ami Anchoragetól ca. 150 km-re van. Az ilyen földrengések jelentősebb függőleges kőzettest mozgást idézhetnek elő, ami pl. szökőárat is okozhat. Ilyen volt az USA legnagyobb földrengése, 1964. márciusában, ami egy M 9.2 esemény volt az alaszkai Prince William Sound térségben és jelentős szökőárat is okozott. Most hamar lefújták a szökőár riadót, aminek az oka az volt, hogy a földrengés kipattanását más mechanizmus okozta.

A jó hír, hogy az eddigi jelentések szerint nem voltak áldozatai a földrengésnek. Az anyagi kár azonban jelentős, az előzetes számítások szerint elérheti akár az 1 milliárd USD-t is! A földrengés erőssége a módosított, tíz-fokozatú Mercalli skálán elérte a 8 (VIII) fokozatot. Ez a földfelszín rázkódását méri, ami adott esetben jelentős károkat okozhat építményekben. Az anyagi károk, a szeizmikus veszély szempontjából ez a skála lényegesebb, fontosabb és nem feltétlen követi a magnitúdó értéket (azaz egy kisebb magnitúdójú földrengés is okozhat jelentősebb károkat, lásd az októberi celebeszi földrengést vagy a haiti földrengéseket).

Végül még egy megjegyzést is hozzátett Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus: Nagy magnitúdójú földrengés pattant ki, ami nagy területen, több ezer kilométer távolságban is kilengette a szeizmométereket, nagy energia szabadult fel, de nem indított be vulkánkitörést, még akkor sem, ha minden amerikai (alaszkai, aleuti, Cascades-menti) vulkán alatt jelentős szeizmikus jel jelent meg!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.