Invazív faj
Saját DNS-ével próbálják megölni az óriásvarangyot
Ha megfejtés segíthet a kártevő megállításában.
2018.09.21 00:29MTIAz óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat élettér-pusztítását - írta a BBC hírportálja.
A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint az örökítőanyag térképvázlata fontos lépés az állat térnyerésének megállítására irányuló harcban - írja a BBC.com.
Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében.
A kutatás során 360 milliárd DNS-párt szekvenáltak számítógépek segítségével, így képezve egy örökítőanyag-kirakóst. Az óriásvarangy, más néven agavarangy (Rhinella marina) génjeinek több mint 90 százalékát sikerült megtalálni - közölték a tudósok.
Az óriásvarangyok nagyon könnyen alkalmazkodnak, már a világ több mint 130 országában megtalálhatók. Amióta 1935-ben Ausztráliába vitték őket az Euetheola humilis nevű óriásbogárfaj féken tartására, rendkívül gyorsan elterjedtek az egész kontinensen.
Veszélyeztetnek több nagyobb fajt, kígyókat, gyíkokat, sőt még krokodilokat is, amelyek lenyelik a kétéltű halálos mérgét.
"Ez egy nagyon könnyen alkalmazkodó és nagyon invazív állat. Esőerdőből származik és képes volt végigugrálni Észak-Ausztrália száraz sivatagjain. Ez jól mutatja, milyen változást okozhat a környezetében is" - mondta Peter White, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa.
A DNS-en belül három új vírust is felfedeztek, melyek "biofékként" is használhatók lehetnek. Hasonló módszert már sikeresen alkalmaztak nyúlpopulációk féken tartására - mondta White. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy vajon ezek a vírusok képesek-e kárt okozni más fajokban is.
"Még rengeteg munkát kell elvégezni. Ez a kutatás csak az első, mégis a legfontosabb lépés afelé, hogy megtaláljuk az óriásvarangy kordában tartásának hatékony módszerét" - emelte ki a kutató.
A projekten ausztrál, portugál és brazil kutatók dolgoztak, eredményeiket a GigaScience című tudományos lapban mutatták be.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 1:30 Esküt tettek Tatán a PzH 2000 önjáró lövegek kezelői
- 0:30 BKK: vasárnap kezdődik a fővárosi tavaszi nagytakarítás
- 23:30 A L'Oréal 8,3 százalékkal növelte árbevételét az első negyedévben
- 22:30 Az év végig megkétszerezi napenergia-termelő kapacitásait a Budapesti Közművek
- 21:30 Bakondi György: a migrációs paktum kudarcra van ítélve
- 20:50 Kizuhant egy hároméves kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- 19:44 Az EU szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen Ciszjordániában
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06