Invazív faj

Saját DNS-ével próbálják megölni az óriásvarangyot

Ha megfejtés segíthet a kártevő megállításában.

2018.09.21 00:29MTI
hirdetés

Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat élettér-pusztítását - írta a BBC hírportálja.

A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint az örökítőanyag térképvázlata fontos lépés az állat térnyerésének megállítására irányuló harcban - írja a BBC.com.

Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében.

A kutatás során 360 milliárd DNS-párt szekvenáltak számítógépek segítségével, így képezve egy örökítőanyag-kirakóst. Az óriásvarangy, más néven agavarangy (Rhinella marina) génjeinek több mint 90 százalékát sikerült megtalálni - közölték a tudósok.

Az óriásvarangyok nagyon könnyen alkalmazkodnak, már a világ több mint 130 országában megtalálhatók. Amióta 1935-ben Ausztráliába vitték őket az Euetheola humilis nevű óriásbogárfaj féken tartására, rendkívül gyorsan elterjedtek az egész kontinensen.

Veszélyeztetnek több nagyobb fajt, kígyókat, gyíkokat, sőt még krokodilokat is, amelyek lenyelik a kétéltű halálos mérgét.

"Ez egy nagyon könnyen alkalmazkodó és nagyon invazív állat. Esőerdőből származik és képes volt végigugrálni Észak-Ausztrália száraz sivatagjain. Ez jól mutatja, milyen változást okozhat a környezetében is" - mondta Peter White, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa.

A DNS-en belül három új vírust is felfedeztek, melyek "biofékként" is használhatók lehetnek. Hasonló módszert már sikeresen alkalmaztak nyúlpopulációk féken tartására - mondta White. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy vajon ezek a vírusok képesek-e kárt okozni más fajokban is.

"Még rengeteg munkát kell elvégezni. Ez a kutatás csak az első, mégis a legfontosabb lépés afelé, hogy megtaláljuk az óriásvarangy kordában tartásának hatékony módszerét" - emelte ki a kutató.

A projekten ausztrál, portugál és brazil kutatók dolgoztak, eredményeiket a GigaScience című tudományos lapban mutatták be.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.