Világvége

Hurrikánok és földrengések: a sorozatos katasztrófáknak valóban a klímaváltozás az oka?

Rengetegen lehetnek még a romok alatt, de eddig legalább 248 halottja van a mexikói földrengésnek. Eközben a Brit Virgin szigeteket és Puerto Ricót a Maria hurrikán rombolja az Irma után. Mitől függ a pusztítás mértéke? Valóban a klímaváltozás a felelős az egyre sűrűsödő természeti katasztrófákért?

2017.09.22 08:23ma.hu
hirdetés

A 7,1-es erősségű földmozgást 11 utórengés követte Mexikóban. Jóllehet a földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb bajt Mexikóvárosban okozta. Mexikót két héten belül két erős földrengés sújtotta, a második éppen az 1985-ös, tízezer halálos áldozatot követelő katasztrófa évfordulóján.

A legtöbb halálos áldozatot Mexikóvárosból jelentették, ahol mentők százai éjszaka is folytatják a kutatást a romok között. Több toronyház leomlott és a lakótömbök mellett egy óvodát is magába foglaló iskolaépület, egy gyár és egy szupermarket is van az összedőlt épületek között. Mexikóváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak lehetnek mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.

Juhász Árpád geológus a Kossuth Rádió Közelről című műsorában arról beszélt, hogy a talajviszonyoktól és a kőzetektől függ a pusztítás intenzitása.

Mexikóváros egy mélyedésben helyezkedik el, amely korábban egy nyílt vízi tó volt. Ez a terület később elmocsárosodott, majd ráépült egy most már 21 millió lakost számláló metropolisz – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy másképpen vezeti a földrengéshullámokat egy ingoványos talaj, mint egy szilárd kőzeten alapuló terület.

Juhász Árpád kifejtette: különböző földrengéshullám-típusok érhetik el az adott helyszínt. Egyrészt olyan hullámok indulnak, melyek a haladási irányukra merőlegesen rezegnek és oldalirányba rázzák meg az épületeket. Ezeknél gyorsabb a hosszirányban rezgő, ún. a longitudinális hullám, amely alulról löki meg az épületet. Olyan mintha egy lavórt vízzel töltenénk meg, és ököllel vagy kapaáccsal a fenekére ütnénk – magyarázta. A mexikói eset során mindkét erőhatásnak ki volt téve minden épület – magyarázta.

Mexikó ki van téve egy nagy erőhatásnak, hiszen a Csendes-óceán aljzata évente 6 centiméteres átlagsebességgel nyomul neki az amerikai kontinens óceáni partvidékének. Ez elég ahhoz, hogy a feszültségek felhalmozódjanak – mutatott rá, hozzátéve, hogy nem lehet előre megmondani, mikor várható a következő földrengés.

Fontos, hogy ahonnan a mentést végzik – kórházak, tűzoltóság stb. – legyenek a legjobban megépítve, legyenek földrengésbiztosak, és bírjanak ki minden pusztítást – húzta alá a geológus, aki szerint az ország bevételei biztosítanák azt, hogy okosan gazdálkodjanak az építkezésben.

A minőségi épületek tervezésénél  általánosságban bekalkulálják, milyen gyakran pusztít földrengés..

Szerinte Mexikó bevételei biztosítanák azt, hogy okosan gazdálkodjanak az építkezésben. Azonban világszerte sokszor emberek kapzsiságán, trehányságán múlhat emberek millióinak élete – húzta alá, példaként Olaszországot említve, ahol azok az iskolák is összedőltek, amelyeket elvileg földrengésbiztosnak építettek.

Miközben Mexikó a földrengéssel küzd, addig a Brit Virgin szigeteket és Puerto Ricót a Maria hurrikán rombolja, amely 260km/órás széllökésekkel érkezett a térségbe az Irma után.

Benkő Dániel éghajlatkutató a műsorban arról beszélt, hogy Irma és Maria hasonló irányban haladnak. A Maria már 5-ös erősségű lett (azóta 4-es fokozatra szelídült) , vagyis hasonló erejű hurrikánokról van szó, ám a pusztítás mértékével nem feltétlenül arányos, hiszen mindez attól függ,  hogy milyen területeken halad végig.

Az Egyesült Államokban a legutóbbi 10 évben ezelőtt jók voltak a hurrikánszezonok. Az idei hurrikánszezon sem kiugró, hiszen a 2005-ös év volt a csúcstartó, ekkor ugyanis 31 viharrendszer alakult ki, míg idén “csak” 16-17-nél tartunk – fűzte hozzá.

A különböző éghajlati paraméterek változásai hatnak a hurrikánokra is: a modellekből látszik, hogy a felszíni vízhőmérséklet melegedése erősíti a hurrikánok intenzitását – magyarázta Benkő Dániel.

Hozzátette azt is, hogy a hurrikánok kialakulása után folyamatosan figyelik a mozgását, és már akkor megteszik a szükséges óvintézkedéseket, mikor már elkezd kialakulni. A nagy erejű hurrikánok esetében egyre jobban figyelnek arra, hogy megfelelően tudjanak válaszolni; a hurrikán addig erősödik, míg szárazföldet nem ér, hiszen a tengervíz párolgásából nyeri az energiáját – tette hozzá Benkő Dániel.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.