Világvége

Egyre több a levegőben a vulkáni kén-dioxid

Műholdas mérések szerint a tűzhányók hosszú, de mérsékelten aktív időszakukban több kén-dioxidot bocsátanak ki, mint rövid kitöréseik idején. A vulkáni SO2 részaránya egyre nő.

2017.03.30 18:34ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A sokszor látványos vulkánkitörések kevésbé feltűnő, szemmel láthatatlan velejárói a tűzhányó által a légkörbe engedett gázok. A világ számos vulkánja bocsát ki folyamatosan, de feltűnés nélkül nehézfémekkel szennyezett vízgőzt, szén-dioxidot, hidrogén-szulfidot, kén-dioxidot és számos további gázt, amelyek közül a kén-dioxidot a legkönnyebb a világűrből kimutatni. Erről készítettek átfogó leltárt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, írja az urvilag.hu a Scientific Reportsban megjelent tanulmányra hivatkozva.

Az adatgyűjtéshez a NASA 2004-ben felbocsátott Aura műholdján működő dán–finn ózonmonitorozó műszer (OMI, Ozone Monitoring Instrument) adatait használták, amelyek alapján előállították a világ 91 működő vulkánjának kibocsátási térképét. Ennek két, az Aleut-szigeteket, illetve az indonéz szigetvilág egy részét ábrázoló szelvényét mutatjuk be cikkünkben. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a mérsékelten aktív vulkánok is folyamatosan bocsátanak gázokat a légkörbe, amelynek a kumulatív hatása jelentős. Valójában a tűzhányók összességében a legtöbb gázt nem a kitöréseik során bocsátják ki, hanem az azok közötti, több-kevésbé nyugodt időszakaikban.

Az Aleut-szigetekhez tartozó Unimak-szigeten lévő, 2857 méter magas Shishaldin rétegvulkán a mérsékelten aktív tűzhányók közé tartozik, SO2 kibocsátása mégis jelentős. Kép: NASA

A kutatók megállapítása szerint a Föld tűzhányói évente átlagosan 20-25 millió tonna kén-dioxidot (SO2) juttatnak a légkörbe. Ez magasabb az 1990-es évek földfelszíni (helyszíni) mérései alapján becsült korábbi értéknél, mert számos olyan vulkán kibocsátását is tartalmazza, amelyet a kutatók még soha nem kerestek fel. Számításaik szerint ez a mennyiség jelenleg körülbelül fele az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő kén-dioxidnak. Az emberei eredetű kibocsátás azonban a technológia fejlődése és a szigorodó környezetvédelmi előírások eredményeképpen folyamatosan csökken, így a vulkáni kibocsátás részaránya egyre nagyobbá válik. Az új adatok segítenek pontosítani a légkörkémiai modelleket, ezáltal felmérni a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt veszélyeket. (A légköri folyamatok a kén-dioxidot szulfátszemcsékké alakítják, a képződő aeroszol visszaveri a napsugárzást az űrbe, miáltal hűti a légkört. Ezek az aeroszolok belélegezve károsítják az egészséget, és a savas eső elsődleges forrásának számítanak.)

Az indonéz szigetvilág vulkánjai. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Environment Canada / Chris McLinden)

A kén-dioxid műholdas követése segíthet a tűzhányók kitöréseinek előrejelzésében, mert a kitörés előtt általában számottevően megnő a SO2 kibocsátás. Ez különösen azoknál a tűzhányóknál fontos, amelyeknél nem folynak rendszeres helyszíni mérések. Világviszonylatban a legjelentősebb gázkibocsátók a Vanuatun található Ambrym és a Hawaii-szigeteken a Kilauea.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.