Világvége

Majdnem nukleáris háború tört ki egy napvihar miatt

A hidegháború bővelkedett végzetesnek tűnő eseményekben, de tudta, hogy nem csak egyszer lett majdnem nukleáris holokauszt a vége?

2016.08.14 14:30ma.hu

Az 1962-es kubai rakétaválságot leszámítva azt hittük, nem volt még egy olyan veszélyes pillanat a hidegháború történetében, mint 1983 őszén, amikor is egyetlen ember bátorsága és a józan észre hagyatkozása akadályozta csak meg, hogy egy félreértés miatt atomháború robbanjon ki. Tehát volt ilyen utolsónak tűnő pillanat, de most még nézzük meg, mi volt 1983-ban, a kép alatt pedig visszatérünk a címben szereplő esetre.

A szuperhatalmak közötti mélységes bizalmatlanság légköre uralkodott akkor, amikor Sztanyiszlav Petrov alezredes 1983. szeptember 27-re virradó éjjel felvette a szolgálatot a szovjet műholdmegfigyelő központ parancsnokságán, Moszkvától nem messze. Az akkor 44 éves tiszt ekkor még nem sejthette, hogy a következő órákban olyan események várnak rá, amelyek után úgy fogják emlegetni: "a férfi, aki megmentette a világot".

Röviddel éjfél előtt riasztás érkezett: a Kozmosz 1382-es felderítő műhold egy Minuteman amerikai interkontinentális rakéta indítását jelezte, majd újabb négyet, egyenként tíz robbanófejjel.

Petrov öt perc mérlegelés és a kollégáival folytatott - a kölcsönös ordibálásig fajuló - vita után úgy döntött, hogy nem értesíti a szovjet vezetést. Nem sokkal később kiderült, mennyire igaza volt: a képernyőkről eltűnt a riasztás. Mint később rájöttek: amit a Kozmosz 1382-es észlelt, egy villámcsapás volt, valamint a napfény visszatükröződése a felhőrétegeken az Egyesült Államok felett.

Screenshot

De úgy tűnik, hogy már 1967-ben majdnem véget vetettünk civilizációnknak - olvasható a Space Weather tanulmányában. Történt ugyanis, hogy hatalmas vihar tombolt a Napon, amely elektromágneses anomáliát (rádióinterferencia által) okozott a földi műszerekben. Az amerikai hidegháborús katonai parancsnokok az adatokat látván potenciális háborús cselekményre utaló jeleket tapasztaltak.

Bár a katonai meteorológusok figyelmeztették őket, hogy esetleges koronakidobódás okozhatja az érzékelők zavarodottságát, a parancsnokok szinte biztosak voltak abban, hogy a szovjetek zavarják a légvédelmi NORAD-rendszert.

Így hát be is izzították a bombázók motorjait, és már kifutópályára álltak a gépek, fedélzetükön az atombombákkal, már csak a legmagasabb szintű parancsra vártak, mikor az Amerikai Geofizikai Unió értesítette az érdekelteket, hogy napvihar zavarja a radarokat és a rádiókommunikációs eszközöket.

Nagy szerencsére még időben, így a gépek a földön maradtak, és nem robbant ki nukleáris háború.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.