Pusztulás
Tízmilliárd dollárra van szükség az ausztrál Nagy-korallzátony megmentéséhez
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak.
2016.05.20 11:21MTIÉvi egymilliárd dollár ráfordítással 2025-re az ausztrál Nagy-korallzátony megkapná az utolsó esélyt a túlélésre - vélik szakemberek.
Az Estuarine, Coastal and Shelf Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint ennyi pénzből sikerülne annyira visszaszorítani a térségben a vízszennyezést, hogy a zátonynak esélye legyen a klímaváltozás hatásainak legyőzésére.
"Ez az utolsó lehetőség" - idézte a tanulmányt vezető Jon Brodiet, a James Cook Egyetem munkatársát a The Guardian című brit lap online kiadása.
A klímaváltozás komoly hatással van a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátonyra, amelynek jelenleg 93 százalékát érinti a melegedő óceánvíz okozta korallfehéredés. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak.
A világ legnagyobb koralltelepének regenerálódását nagyban hátráltatja a vízszennyezés, amelyért döntően a közelben zajló földtisztítási munkálatok, valamint a termőföldekről érkező vegyszerek a felelősek. A halászat is gyengíti a zátony ellenállóképességét, mivel károsítja az ökoszisztémát.
Brodie és kollégája, Richard Pearson a terület megóvására irányuló jelenlegi terveket elemezve állapították meg, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a zátony képes legyen felvenni a harcot a klímaváltozással.
A szakemberek szerint először is ki kellene bővíteni a kezelt területet, északon a Torres-szorosig, délen a Hervey-öbölig, és a vízszennyezéséért közvetlenül felelős térségekre is ki kellene terjeszteni az intézkedéseket.
A már hanyatló korallzátonyok helyett a még viszonylag jó állapotban lévő ökoszisztémákra kellene inkább összpontosítani, mint például a Torres-szoros és a Hervey-öböl térsége. Szigorúbb szabályozásokra van szükség, valamint a szárazföldön zajló környezetszennyező tevékenységek beszüntetésére.
A szakemberek szerint az évi egymilliárd dolláros ráfordítás elenyésző összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a korallzátony évente akár 20 milliárd dollárt is generál az ausztrál gazdaságnak.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 23:30 A Fehér Ház nem számít izraeli katonai műveletre Rafahban az erről szóló washingtoni egyeztetés előtt
- 22:35 Több mint 100 km/órás széllel és lehűléssel érkezett a hidegfront
- 22:30 Előállítottak egy 17 éves gyanúsítottat a francia középiskolák elleni merényletfenyegetések miatt
- 21:30 Korlátozások lesznek keddtől a ferihegyi repülőtér felé vezető úton
- 20:48 MÁV: április közepéig korlátozzák a vasúti forgalmat a Déli pályaudvar és Kelenföld között
- 20:11 A Nemzetközi Bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy engedélyezzen több segélyszállítmányt a Gázai övezetbe
- 19:45 Erdő Péter: az utolsó vacsorán Jézus megmutatja, mennyire szereti övéit
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06