Veszélyeztetett

Jane Goodall a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A csimpánzok világhírű kutatója harmadszorra járt a városligeti intézményben.

2015.06.15 22:18ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Harmadízben látogatott el a Fővárosi Állat- és Növénykertbe dr. Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató, etológus és természetvédő. dr. Goodall két napig tartózkodik Budapesten, s ez idő alatt két nyilvános előadást is tart. Az Állatkertben a budapesti látogatás hivatalos sajtótájékoztatójára került sor, de a fáradhatatlan természetvédő megbeszélést folytatott az intézmény vezető munkatársaival, sőt mégy egy szakmai előadást is tartott a hazai állatkerti szakembereknek. Ma került sor annak a táblának a leleplezésére is, amely dr. Teleki Géza magyar főemlőskutató és antropológus, Jane Goodall egykori kutatótársának munkásságát mutatja be a nagyközönségnek. 

Az emberszabású majmok, vagy akár a természetvédelem iránt érdeklődő emberek számára dr. Jane Goodall neve nemcsak közismertnek, hanem valóságos fogalomnak számít. A világhírű etológus egyike volt annak a három kutatónak, akik a néhai Louis S. B. Leakey (1903-1972) bíztatására az ember legközelebbi rokonainak természetbeni életét kezdték kutatni. Birute Galdikas az orangutánok, Dian Fossey a gorillák, Jane Goodall pedig a csimpánzok életét tanulmányozta az állatok természetes élőhelyén, mindhárman a National Geographic Society támogatásával.

Dr. Jane Goodall volt az első, aki a tanzániai Gombe vidékén élő csimpánzokat kutatva megfigyelte a csimpánzok eszközhasználatát, és számos más viselkedési sajátosságát. Kutatási eredményei (amelyek magyarul is megjelent könyvében olvashatók, „Az ember árnyékában” címmel) ma is meghatározóak és alapvetők legközelebbi rokonainkkal kapcsolatos ismereteinkben. A csimpánzok életével, viselkedésével kapcsolatos kutatások közben természetesen nap mint nap szembesült azokkal a nehézségekkel, amelyek miatt az emberszabású majmok vadonbeli állománya folyamatosan csökken és egyre inkább veszélyeztetetté válik. Ez a felismerés tette Jane Goodall-t fáradhatatlan természetvédővé.

MTI Fotó

Vezető szerepe volt Gombe térségének nemzeti parkká nyilvánításában, s az általa alapított kutatóközpont ma is a vadonban élő csimpánzok legfőbb kutatóhelye. Emellett az 1977-ben életre hívta a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyeik védelme érdekében. Ma a világ 24 országában - köztük Magyarországon - működik ilyen intézet, a globális hálózat pedig száznál is több országra terjed ki. 1991-ben dr. Goodall elindította a Roots & Shots ("Rügyek és Gyökerek") környezeti nevelési programot is, amelynek keretében hazánkban is létrejött a Rügyek és Gyökerek Egyesület. A program részeként elsősorban a gyerekekhez, fiatalokhoz kívánnak szólni, célkitűzése pedig - Jane Goodall megfogalmazásában - egyszerűen az, hogy jobbá tegyék a világot az emberek, az állatok és az egész környezet számára.

Dr. Goodall évente mintegy háromszáz napot utazik, s szerte a világon igyekszik felhívni az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára. Magyarországon is többször járt már, s számos teltházas előadást tartott az érdeklődő közönségnek. Mostani látogatására június 15-én és 16-án kerül sor a magyarországi Jane Goodall Intézet szervezésében. Programjának részeként mindkét nap késő délután egy-egy előadást tart a MOM Kulturális Központban, s egyben bemutatja A remény magvai című új könyvét is.

Budapesti látogatásának részeként dr. Jane Goodall a hétfő délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben töltötte. Itt került sor a látogatás hivatalos sajtóeseményére is, de előtte megbeszélést folytatott prof. dr. Persányi Miklóssal, az intézmény főigazgatójával, dr. Sós Endre főállatorvossal, illetve Vidákovits Istvánnal, az emberszabású majmok ügyében érintett szakmai vezetővel. A megbeszélések során szóba került az Állatkert fejlesztése is, amelynek részeként az intézmény újra foglalkozna csimpánzok tartásával, s megvitatták, hogy mi lenne a legalkalmasabb elhelyezés a jövőbeli csimpánzok számára. Az állatkerti látogatás részeként dr. Goodall egy zártkörű szakmai előadást is tartott a hazai állatkerti szakemberek, állatorvosok, zoológusok és természetvédők részére. Jane Goodall egyébként nem először, hanem már harmadik alkalommal járt a városligeti intézményben. Először 2004 decemberében kereste fel a magyar főváros állatkertjét.

A sajtóesemény részeként került felavatásra az emberszabású majmok házának nézőterén az az ismertető tábla, amely dr. Teleki Géza (1943-2014) életével és munkásságával ismerteti meg a látogatókat. Teleki Géza a széki Teleki grófi család sarja volt, ő maga pedig annak a gróf Teleki Pálnak az unokája, aki 1920 és 1921 között, majd 1939-től 1941-ig volt a Magyar Királyság miniszterelnöke (tragikus halála jól ismert a történelemből). Teleki Géza Kolozsvárott született, de családja csakhamar elhagyta Magyarországot, így tanulmányait az Egyesült Államokban végezte. Louis Leakey kezdeményezésére Afrikában kezdett kutatni. 1968-tól 1971-ig épp a tanzániai Gombéban dolgozott, ő készítette az első térképet a területről, és különösen a csimpánzok húsevését tanulmányozta. Természetvédőként vezető szerepe volt az Outamba-Kilimi Nemzeti Park létrehozásában Sierra Leone területén. Több ízben dolgozott együtt dr. Jane Goodall-lal, s igen elismert volt a természetvédők körében. Saját magát is inkább természetvédőként, s nem kutatóként határozta meg. Életének utolsó éveiben visszatért Magyarországra, ám a róla és munkásságáról szóló könyv megjelenését – amely Egy Teleki gróf Afrikában címmel tavaly látott napvilágot Hulej Emese tollából – már nem érhette meg. A dr. Teleki Géza munkásságára emlékeztető ismertető táblát özvegye és fia – Heather McGiffin és Aidan Teleki – dr. Jane Goodall-lal közösen avatták fel.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.