A sziget valójában egy "sárvulkán"

Pakisztáni földrengés - "sziget" emelkedett ki az Arab-tengerből

"Nem kis dolog, hanem óriási valami emelkedett ki a vízből" - mondta csodálkozva Mohammad Rusztam, aki a földrengés epicentrumától mintegy 400 kilométerre fekvő Gvádar stratégiai fontosságú pakisztáni kikötővárosban lakik.

2013.09.25 17:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: youtube.com

Különös jelenség okozója volt a pakisztáni nagy erejű földrengés: "sziget" emelkedett ki váratlanul az Arab-tenger felszínére több száz kilométernyire a földmozgás epicentrumától, ami egyaránt meglepte a bámészkodókat és a tudósokat.

"Nem kis dolog, hanem óriási valami emelkedett ki a vízből" - mondta csodálkozva Mohammad Rusztam, aki a földrengés epicentrumától mintegy 400 kilométerre fekvő Gvádar stratégiai fontosságú pakisztáni kikötővárosban lakik.

A 7,7-es erősségű földmozgás kedden Beludzsisztán tartományt rázta meg, és több mint háromszáz ember halálát okozta. A földrengés után Gvádar lakosai a parttól néhány száz méterre húsz méter magas, mintegy negyven méter hosszú és körülbelül száz méter széles hegyet láttak kiemelkedni a tengerből. Megdöbbent halászok is megközelítették kedden a különös tengeri jelenséget, amelynek a helyi amatőr fotósok is csodájára járnak.

Számos földrengésnek volt sokak számára váratlan és meglepő hatása. A 2011-es pusztító szökőárt kiváltó 9-es erősségű japán földrengés például olyan hatalmas volt, hogy mintegy 17 centiméterrel elmozdította a Föld tengelyét, így az a nap 1,8 mikroszekundummal rövidebb volt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA számításai szerint.

De mint ahogy a többi jelenségnek, a gvádari "új szigetnek" is van - a tektonikus lemezek mozgásával és a sárvulkánokkal kapcsolatos - tudományos magyarázata.

A sziget valójában egy "sárvulkán", azaz a földrengés során a metángáz nyomása által a felszínre kinyomott üledékhegy - hangsúlyozta Gary Gibson, a ausztráliai Melbourne-i Egyetem földrengéskutatója. A kis sziget tehát nem szilárd szerkezetű, hanem szikladarabokkal kevert sártömeg, amely a tektonikus lemezek találkozásakor kiemelkedő sziklás képződményektől eltérően idővel majd szétmorzsolódik. A metán jelenlétét a Pakisztáni Óceánkutató Intézet helyszínre siető kutatói is megerősítették, ugyanis erős gázkoncentrációt észleltek. "Csoportunk a sziget felszínére felszálló buborékokat talált, amelyeket gyufával meg lehetett gyújtani" - mondta el Mohammad Danis, az intézet kutatója.

Gary Gibson mindazonáltal megjegyezte, a sziget megjelenése a földrengés epicentrumától több száz kilométerre nagyon furcsa. "Hasonló jelenség bekövetkezett már ebben a térségben, de ez nagyon szokatlan és ritka, soha nem halottam ilyesmiről beszélni korábban" ilyen messze az epicentrumtól - mondta.

Gvádar idős lakosai még emlékeznek a 8,1-es erősség földrengésre, amely a beludzsisztáni Makránban pusztított, és hasonló típusú sziget keletkezett a következtében - emlékeztetett Gibson.

A tudósok szerint nem érdemes nevet adni a gvádari új szigetnek, mert eltűnésre ítéltetett. "Ez a sziget a következő hetekben vagy hónapokban szétszóródik" - vélte Samin Ahmed Sejk, a Karacsi Egyetem földtudományi tanszékének vezetője, aki szerint a különös gvádari púp megjelenése az arab-tengeri és az indiai-óceáni tektonikus lemezek találkozása térségében folyó intenzív geológiai tevékenységnek is köszönhető.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.