Léket kaphat az európai integráció

Görög válságból eurózóna-válság?

A görög válság megoldását célzó nemzetközi művelet kudarca esetén jóval több foroghat kockán, mint csupán a közös európai valuta sorsa: az öreg földrész politikai eróziója fenyeget.

2010.05.05 08:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyesült kontinens történelmi álma, amely politikusok nemzedékeit mozgatta meg, jóvátehetetlen kárt szenvedhetne, az európai integráció pedig léket kapna - alkalmasint örökre

. Sokan a Lehmann Brothers bankház 2008 szeptemberében bekövetkezett csődjéhez hasonlítják az akuttá vált görög krízist. Akkor csak nagyszabású állami mentőcsomagokkal sikerült megakadályozni a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlását - emlékeztetett elemzésében a Der Spiegel. Most hasonló forgatókönyv réme vetül a falra, azzal a különbséggel, hogy nem egy bank, hanem egy - a görög - állam szédítő adósságait kell befoltozni.

Míg eleinte 30 milliárd eurós segélyről volt szó, újabban a "végösszeg" már eléri a 130 milliárdot, amelyet három év alatt kellene Athénnak juttatni. Az összeg oroszlánrészét (90 milliárdot) az eurózóna tagállamai állnának. Az irdatlan mennyiségű pénz jó befektetés volna - feltéve, ha három év leforgása alatt sikerülne "szanálni" Görögországot, vagyis az athéni kormány szigorú takarékossággal és eredményes gazdálkodással egyenesbe hozná az államháztartást.

Ha ez nem sikerül, akkor a sok-sok milliárd - de legalábbis egy része - elúszott. Ebben az esetben bekövetkezne mindaz, amit a segélyprogram révén a többi állam meg akart akadályozni. A hitelezők búcsút mondhatnak pénzügyi követeléseiknek, a bankokat újra meg kell menteni, spekulánsok támadásai térdre kényszerítik az úgynevezett PIIGS-csoport (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) többi gyenge államát, s az euró összeomlik.

Ebben az esetben maguk a mentőövet dobó államok is veszélybe kerülnének. Még Németország, egy nemzetközi összehasonlításban szolid állam is óriási adósságtömeget halmozott fel. Amennyiben az euró-örvény Berlint is magával rántaná, az beláthatatlan következményekkel járna. Ekkor Európa legerősebb gazdasági hatalma is a leminősítés sorsára jutna, miáltal egyre magasabb kamatokat kellene fizetnie az újabb és újabb hitelekért

A nagy ipari államok évtizedeken át többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. Az államháztartások hiánya még a gazdasági föllendülés éveiben is folyamatosan növekedett; mindenekelőtt az Egyesült Államok finanszírozta "hozomra" saját jólétét. Az állam rossz példája ragadós lett: Amerika polgárai olyan autókat és házakat vásároltak, amelyeket tulajdonképpen nem engedhettek meg maguknak.

A bankok pedig spekulációba kezdtek a kölcsönadott pénzzel. A bankok csődjével 2008 őszén beköszöntött a pénzügyi válság, s a kormányok a pénzintézeteknek nyújtott irdatlan összegekkel akadályozták meg az összeomlást. Szavatolták polgáraik bankbetéteit, milliárdos konjunktúra-programokkal igyekeztek felpörgetni a gazdaság motorját - mindezt persze hozomra.

Ezáltal megmentették a világot - legalábbis átmenetileg -, viszont az úgy eladósodott, mint békeidőben korábban még soha. Az OECD-országok összesített államháztartási hiánya 2007-hez képest több mint a hétszeresére duzzadt, s elérte a 3,4 billió dollárt. Az államadósságok összege is drámai mértékben nőtt, ma meghaladja a 43 billió dollárt.

Az euróövezetben három év leforgása alatt tizenkétszeresére nőtt az összesített államháztartási hiány, a 16 állam belső adósságának összege ma már 7,7 billió dollárra rúg.

Az első sztrájkok és tüntetések azt mutatták, hogy a görögök nem fogják szó nélkül lenyelni a kormányuk által - a hitelezők nyomására - elrendelt takarékossági intézkedéseket (13. és 14. havi fizetés megvonása, közalkalmazottak bérének csökkentése, nyugdíjak befagyasztása, áfa-kulcs emelése, benzin, alkohol, dohányáruk adójának növelése).

Ha pedig a berzenkedés, tiltakozás túllép a békés kereteken, akkor a spekulánsok újból megrohanják az eurót. Eddigi stratégiájuk az volt, hogy Görögország súlyosbodó problémáira és az euró gyengülésére játszottak. Most csak az újabb alkalomra várnak, amely a Madrid állítólagos hiteligényéről kedden felröppent horrorszám (280 milliárd euró) alakjában máris körvonalazódik Államok csődjére - egyelőre - nem vonatkozik semmiféle jogszabály vagy jogi keret. Pedig Adam Smith, minden közgazdászok ősatyja már 1776-ban utalt egy államcsőd esetén szükséges jogi szabályozásra.

"A tisztességes, nyílt és határozott fizetésképtelenség minden esetben a legjobb módszer, amely az adós számára legkevésbé becsületbe gázoló, a hitelező számára pedig a legkevésbé fájdalmas" - írta Smith. Bő kétszáz évvel később Görögország csakugyan érett volna a csődeljárásra - ha az eurózóna politikusai nem rettegnének annyira a következményektől.

Végül a kormányoknak minden stratégiai eszközt be kell majd vetniük az adósságválság leküzdése érdekében. Az inflációt, ha nem fogják is felpörgetni, mindenesetre nem fogják tűzzel-vassal megpróbálni leszorítani. A nehéz helyzetbe jutott államok (például Görögország) esetében átütemezik az adósságokat. Mindenekelőtt azonban megpróbálják nagyobb bevételek és visszafogott kiadások révén szanálni az államháztartást.

Ebben az esetben legalább mindenki áldozatot hozna: nemcsak az adófizetők, de a takarékbetétesek és a hitelezők is. Csak ebben az esetben sikerülhetne a közösség szénájának rendbetétele. Mindazonáltal ehhez hiányzik még egy döntő fontosságú elem: a gazdasági növekedés. Az állam ugyanis csak ennek beindulása nyomán tehet szert elegendő adóbevételre, hogy csökkenthesse adósságát. A művészet lényege éppen ez: takarékoskodni - és egyidejűleg növelni a GDP-t. A dilemmát azonban pontosan ez jelenti: az adósságok meg a takarékoskodás fékezi a növekedést, amely nélkül viszont nem törleszthetők az adósságok. Hogy ebből létezik-e kiút, azt hamarosan látni fogjuk Görögország példáján - írta a Der Spiegel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.