Pénzügy

Elemzők: idén közel 4 százalékkal emelkedhet a reálbér

Tavaly novemberben 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése.

2016.01.22 04:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Idén 4 százalékhoz közeli ütemben emelkedhet a reálbér a Takarékbank és az Erste Bank elemzői szerint. Suppan Gergely, illetve Barczel Vivien és Ürmössy Gergely így kommentálta az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott jelentését.

Tavaly novemberben 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése. Az előző havi adatokhoz képest mindkét adat szerint 0,5 százalékponttal gyorsult a bérkiáramlás, így a keresetek emelkedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrását. (Az üzemanyagok árindexének a bázishatások miatt bekövetkezett növekedése nyomán az októberi 0,1 százalék után novemberre 0,5 százalékra gyorsult az infláció.)

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azzal számol, hogy tavaly 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a -0,1 százalékos infláció hatására kissé 4 százalék felett nőhettek a reálbérek.

Idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulál, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így az idénre várt 1,5 százalékhoz közeli infláció mellett 4 százalékhoz közeli reálbér-emelkedés adódik. A bérnövekedés ütemét azonban gyorsíthatja, hogy egyes hiányszakmákban emelkedésre lehet számítani a következő években, emellett egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. A minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is felfelé húzza a béreket.

A Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor az inflációra pedig lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - összegezte véleményét Suppan Gergely.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank két elemzője hasonlóképpen úgy gondolja, hogy 2016-ban a bruttó bérek 3 és 4 százalék közötti ütemben növekednek majd. A nettó bérek pedig akár 5 százalékot is meghaladó ütemben emelkedhetnek a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására.

Előrejelzésük szerint 1,3 százalék lehet idén az inflációs ráta - amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek jelentősen tovább, mert akkor még alacsonyabb lehet az infláció. Így az idén újra erős bérnövekedés lesz, alacsony infláció kíséretében. Ezért reálértéken lendületesen nőhetnek tovább a bérek 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP-növekedéshez. Várakozásuk szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP az Erste Bank elemzői szerint.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.