CEE Quarterly

2015 őszén Közép- és Kelet-Európa az új menedék

Míg a régió két legnagyobb gazdasága, Oroszország és Törökország gyengült, a többi ország alapvetően érintetlenül vészelte át a legutóbbi piaci turbulenciát.

2015.09.30 03:30ma.hu

Az EU-KKE[1*] régió gazdaságait nagyban támogatta az eurózóna fokozatos fellendülése, az erős külső pozíciók és a prudens politika pedig védelmet jelentett pénzügyi piacaiknak.

§   A közép- és kelet-európai devizákat és eszközárakat – ellentétben a többi feltörekvő piaci országgal – alig érintették az elmúlt időszak viharai, ami a feltörekvő piaci befektetők számára egyfajta menedékké változtatta a régiót.

§   A folytatódó piaci volatilitás országonként eltérő mértékű kockázatot jelent, de a globális kilátások továbbra is kedvezőek Közép- és Kelet-Európa számára, és a régió – heterogenitása ellenére – jobb helyzetből várja a jövő kihívásait, mint más nagyobb feltörekvő piaci országok.


Az UniCredit CEE Quarterly negyedik negyedéves kiadásának megállapítása szerint a piaci volatilitás a harmadik negyedévében csúcsosodott ki, leginkább a Fed kamatemelését övező bizonytalanságok és a komoly kínai visszaesés miatti félelmek miatt. Mindez negatívan hatott a feltörekvő piacok eszközeire – devizák leértékelődése, a kötvény- és részvényárfolyamok zuhanása –, valamint növekedési kilátásaira. A kedvezőtlen környezeti hatások tovább növelték a különbségeket a közép- és kelet európai régión belül. Míg a régió két legnagyobb gazdasága, Oroszország és Törökország gyengült, a többi ország alapvetően érintetlenül vészelte át a legutóbbi piaci turbulenciát.

Az EU közép- és kelet európai régiójának ellenálló-képessége
Az EU közép- és kelet-európai régiójában élénk növekedés volt megfigyelhető 2015 második negyedévében, és a rövid távú mutatók változatlan növekedési ütemet jeleznek előre. Az év egészére nézve 2-3,5 százalék közötti, a potenciális növekedést némileg meghaladó GDP-bővülés várható. Ha a növekedés motorját kezdetben az EU-n belüli növekedés által támogatott export jelentette is, mára ezt a szerepet a belső fogyasztás vette át. A csökkenő munkanélküliség, a bérek érezhető növekedése és a rekord alacsony infláció a fogyasztást, az EU-pénzek fokozott felhasználása pedig a beruházásokat támogatja. Emellett stabilak a régió külső pozíciói is: az export növekszik, ha nem is a 2015. első negyedévi ütemben, de stabilan, a folyó fizetési mérlegek pedig pluszosak vagy egyensúlyban vannak. Kellő mértékben áll rendelkezésre külső forrás, ami támogatja a devizákat és a hitelképességet.

„A közép- és kelet-európai országokra, melyeknek közvetlen kínai kitettsége alacsony, illetve a nyersanyagárak csökkenésének haszonélvezői, a piac egyre inkább úgy tekint, mint biztonságos menedékre a feltörekvő országok között” – mondta Lubomir Mitov, az UniCredit közép- és kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza.

Ami a térség többi országát illeti, Törökország nem tudott profitálni az EU-n belüli pozitív fejleményekből, az alacsony olajárból vagy a globális likviditási bőségből.

Oroszország pedig a nyersanyag árak átfordulásának jelentős vesztese lett. Mivel exportbevételeinek 75 százaléka, illetve az állami bevételek közel fele olajból és földgázból származik, a július óta tartó újabb olajáresés komoly érvágás volt az eleve meggyengült és a folytatódó szankciók által piacoktól elzárt gazdaságnak. Ukrajnában, melyet nem várt pénzügyi és geopolitikai válság sújt, úgy tűnik, a gazdaság elérte a mélypontot 2015 második negyedévében. A nyár folyamán stabilizálódott vagy – igaz alacsony bázisról – már kismértékű növekedést mutatott a GDP, az ipari termelés, illetve a kiskereskedelem is.

Horvátország és Szerbia az eurózónán belüli fellendülésnek köszönhetően túljutott a recesszión, az idei növekedés azonban mindkét ország esetében szerény, 1 százalék alatti lesz. Ez valamelyest megmutatkozik az EU közép- és kelet-európai régiójához képest szerény árukiviteli részesedésben is, ami miatt az európai fellendülés hatásai csak korlátozott mértékben jelentkeznek. Az EU közép- és kelet-európai régiójától eltérően, a belföldi kereslet még nem állt helyre, és azt komoly mértékben visszafogja a jelentős és növekvő makrogazdasági egyensúlytalanság, ami korlátozza a bizalmat és a politikai mozgásteret.

Kilátások: eltérő irányú fejlődés

A jelen fejleményei nagyon eltérő kilátásokat vetítenek előre az egyes közép- és kelet-európai alrégiókban. Rövid távú előrejelzéseink azon a feltevésen alapszanak, hogy a növekedés kis mértékben tovább gyorsul az eurózónában és az USA-ban, a nyersanyagok ára 2016-ban stabilizálódik és felfelé tendál, a kínai növekedés mérsékelten lassul, a Fed kamatemeléseire pedig fokozatosan kerül sor. Az EKB részéről az eszközvásárlási program az eredeti terveknek megfelelően folytatódik.

Lubomir Mitov magyarázata szerint: „Ilyen feltételezések mellett a körülmények kedvezőek a közép- és kelet-európai régió számára. Az előrejelzések azonban komoly különbséget mutatnak az egyes alrégiókra nézve az eltérő mértékű sérülékenység és az EU-integráció, valamint a gazdaságpolitikák és reformok függvényében. E kritériumok alapján az EU közép- és kelet-európai régiója a leginkább esélyes arra, hogy profitálni tudjon a kedvező globális környezetből.

Az EU-KKE régiója várhatóan jövőre is stabilan, a potenciális szint felett teljesít majd. Kisebb mértékű lassulás várható azokban az országokban, melyeknél a beruházások leginkább az EU-forrásokra támaszkodtak, mivel a két EU költségvetési időszak között – Lengyelország kivételével – várhatóan mindenhol csökkenni fog a forrásfelhasználás mértéke. Az EU által finanszírozott beruházások visszaesésének nagy részét azonban ellensúlyozza majd a növekvő fogyasztás, a feszesebbé váló munkaerőpiac ugyanis magasabb béremelkedést eredményez. Kiegyensúlyozott növekedés mellett várhatóan a külső pozíciók is stabilak maradnak. A közvetlen tőkeberuházáshoz kapcsolódó pénzáramok túlsúlya és a stabil fundamentumok mellett nem látunk komolyabb külső finanszírozási kockázatot.

A legfontosabb következtetésünk tehát az, hogy a közép- és kelet-európai régió – a heterogenitása ellenére is – jobb pozícióból várhatja a jövő kihívásait, mint más nagyobb feltörekvő piaci országok.

[1] Az EU-KKE régióba azok a közép- és kelet-európai új tagországok tartoznak, amelyek 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak az unióhoz, azaz: Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia. Horvátországot külön kerül említésre.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.