Megjelent a kézikönyv

Így vált a devizahitelezés társadalmi problémává

Megjelent a devizahitelezés nagy kézikönyve.

2015.02.19 09:35MTI
hirdetés

A szerző prof. Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára az M1 Ma reggel című csütörtöki műsorában beszélt arról, hogy a devizahitelezés miként helyeződött a közérdeklődés középpontjába.

A lakossági devizahitelezés az 1970-es években kezdődött el, amikor a magyar állam eladósítása a Világbank és az IMF vonatkozásában elkezdődött, majd átívelt a rendszerváltáson.

A neoliberális magyar piacgazdasági integráció leggyengébb időszaka a 2002 és 2008-as időszak volt, amikor már nemcsak az állam és az önkormányzatok adósodtak el, hanem a rosszul szervezett állam adósságcsapdába taszította a lakosságot is – fejtette ki a közgazdász.

Úgy vélte, az az állam, amelyik a működését pénzügyi szempontból nem tudja megszervezni, elveszett; az a család vagy háztartás pedig, amelyik folyamatosan többet költ, mint amennyi a bevétele, az anyagi bizonytalanság közepette széthullik, ami nemzeti szempontból lehangoló. Főleg igaz ez, ha még sugallják is számára különböző fogyasztói és banki kampányokkal, hogy többet költsön, minél több hitelt vegyen fel – tette hozzá.

Lentner Csaba emlékeztetett: az a neoliberális piacgazdasági átmenet, amelyet Magyarország megvalósított, a posztszovjet térségben a leggyorsabb és a legmélyebbre ható volt, ám erre a magyarok nem voltak felkészülve.

2002-2003 környékén az európai bérekhez képest 80 százalékos lemaradásban voltunk, a fogyasztási igényük viszont hasonló volt, mint a német, a svéd vagy a belga embereknek – hívta fel a figyelmet a professzor.

Mivel a neoliberális gazdaságpolitika ígérete ellenére nem tudta ugyanazt megadni a lakosságnak, nem tudott több munkahelyet teremteni, nem tudta emelni a munkabéreket és nem tudott több szociális juttatást biztosítani, így a kormány a bankokon keresztül devizahitelek formájában próbálta a „pénzügyi kielégítést” megoldani, ám nem szabályozta és ellenőrizte a hitelek kiáramlását – mutatott rá.

A magas árfolyamkockázat miatt a családok veszítettek, nem tudták kezelni a helyzetet, ha pedig a magyar kormány és a jegybank 2010 után nem avatkozott volna be, akkor többszázezer magyar család és több mint ezer önkormányzat lehetetlenült volna el – hangsúlyozta.

Lentner Csaba felidézte azt is, hogy 2002 után a jegybank mesterségesen magasan tartotta a forint alapkamatát, ami kihatott a kereskedelmi hitelkamatokra is, így az emberek a 44-szeres kamatkülönbözet miatt inkább svájci frankban adósodtak el.

Az MNB korábbi vezetésének ezért komoly felelőssége van, de legfőképp a 2010 előtti kormányok okolhatók a probléma kialakulásáért, mert ha szabályozták volna a kereskedelmi bankokat, akkor azok nem hitelezhettek volna ilyen mértékben, és nem vált volna a devizahitelezés társadalmi léptékű gonddá – húzta alá a professzor.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.