Görög választás

Drágult a görög csődbiztosítás, elemzők járványhatástól tartanak

Meredeken drágult hétfőn Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása, annak hatására, hogy a további takarékossági szigort elvető radikális baloldali Sziriza párt nyerte meg a görögországi választásokat.

2015.01.26 16:37MTI

Londoni pénzügyi elemzői vélemények szerint a görög választások eredménye komolyan veszélyeztetheti a reformfolyamatot az euróövezet más gazdaságaiban is, és így újjáélesztheti az euróövezeti válságot.

Az S&P Capital IQ londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - vagyis az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama hatalmas, száz pontot meghaladó napi emelkedéssel 1270 bázispont környékén mozgott a hétfői londoni forgalomban az irányadó ötéves lejáratra.

A hétfőre kialakult árazás alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg csaknem 1,3 millió euró középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon, 100 ezer euróval drágábban, mint az előző zárásban.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac hozzávetőleg 62 százalékos valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

Európában ennél csak egy ország CDS-árazásai magasabbak: Ukrajna szuverén csődbiztosítási tranzakcióit a hétfői londoni kereskedésben 2500 bázispontos középárfolyamon forgalmazták, 216 pontos drágulással. Az ukrán CDS-díjszabást az ország keleti térségeiben dúló harcok kiújulása hajtotta fel.

Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a görögországi választási eredményeket kommentálva hétfőn azt valószínűsítette, hogy a Sziriza "átütő" győzelmét várhatóan a görög euróövezeti tagság jövőjével kapcsolatos elhúzódó bizonytalanság követi, emiatt újból fellángolhat a válság az euróövezet egészében.

Loynes szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka számára biztató lehet, hogy a görög választók 75 százaléka továbbra is az euróövezetben szeretne maradni. Angela Merkel német kancellár és más euróövezeti vezetők is azonban már tettek utalást arra, hogy az euróövezet most már "tudná kezelni" Görögország távozását, vagyis - a Capital Economics elemzője szerint - gyakorlatilag burkoltan azzal fenyegették meg Görögországot, hogy kitehetik a valutaunióból.

Loynes szerint mindemellett nyilván a trojka sem szeretné, ha a Szirizának tett esetleges komolyabb engedmények más euróövezeti országokban is protest-pártok felemelkedését segítenék.

A Sziriza sem fog gyors visszavonulót fújni, tekintettel a választásokon szerzett erőteljes mandátumára. Mindazonáltal az euróval kapcsolatos görög közvélekedés is megváltozhat, ha kiderül, hogy a Sziriza kormányzása alatt is még évekig tartó szűkölködés az ára az euróövezeti tagságnak - mondta a Capital Economics vezető londoni elemzője.

A közgazdász szerint mindezeket figyelembe véve hosszasan elhúzódó patthelyzet kialakulása valószínűsíthető, amelynek már önmagában is káros hatásai lehetnek Görögországban és más euróövezeti gazdaságokban.

Loynes kiemelte, hogy a görög költségvetés adóbevételei máris zuhannak, mivel sok görög adófizető arra számít, hogy a Sziriza vezette kormány elnézőbb lesz elődjénél, és mindeközben gyorsuló ütemben folyik a betétmenekítés a görög bankokból. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál nagyobb lesz az európeriféria többi gazdaságát fenyegető járványkockázat - jegyezte meg.

Loynes közölte: a cég "ez idő szerint" nem emeli be központi gazdasági előrejelzési forgatókönyveibe Görögország távozását az euróövezetből. A ház szerint ugyanakkor növekedhet e fejlemény bekövetkeztének kockázata, ha a piaci feszültségeket újjáélesztő, elhúzódó patthelyzet alakul ki a Sziriza és a trojka között, és ez tovább gyengíti az egyébként is ingatag görög bankrendszert.

Loynes szerint jóllehet a görög államháztartás csaknem egyensúlyi állapotban van, az idén azonban jelentős államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé, és a kormány gyorsan kifogy a pénzből, ha nem jut további külső finanszírozási segítséghez.

Ugyanerre a következtetésre jutottak hétfői értékelésükben a Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - közgazdászai. A ház szerint a szociális engedményeket ígérő új görög kormány várhatóan "gyorsan szembetalálja magát a realitásokkal", mivel a megígért intézkedések pénzbe kerülnek, márpedig a kincstár csaknem üres.

A Commerzbank elemzői is kiemelték, hogy sok görög már le is állt az adófizetéssel; erre vall, hogy becslések szerint a januári adóbevételek 1 milliárd euróval elmaradhatnak a költségvetési előirányzattól.

Ennek alapján nehézségeket okozhat már az idei első negyedévben esedékes 4,5 milliárd euró kamattörlesztési kötelezettség fedezetének előteremtése is, és újabb pénzügyi segítség nélkül a görög kormány nyárra csődbe juthat, tekintettel az akkor esedékessé váló jelentős adósságtörlesztésekre - vélekedtek a Commerzbank közgazdászai.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.