Új tanulmánykötet

A globális válság következményei az unióban

A világgazdasági válság nem konjunkturális jellegű, és nem megszorítások okozták.

_{2013.09.19 18:00MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Csaba László közgazdász}

A The Aftermath of the Global Crisis in the European Union című, a Cambridge Scholars Publishing kiadásában angol nyelven megjelent kötet tizenkét magyar és külföldi szerző tanulmányát tartalmazza.

Csaba László a kötet csütörtöki bemutatóján elmondta: a könyvből az derül ki, hogy a válság nem konjunkturális jellegű, a lassú növekedés nem a megszorítások következménye. Az euróövezet államadósság-rátája 2007-ben 70 százalék volt, ami 2012-re 92 százalékra nőtt, tehát olyan nagy megszorításról nem lehet beszélni - mutatott rá.

Abban nem értenek egyet a kötet szerzői, hogy milyen válságról van szó. Két megközelítés van, az egyik szerint a társadalmi-gazdasági modell válságáról, a másik szerint a költségvetési politika, ezen belül az uniós költségvetési politika és az általa részben meghatározott nemzeti költségvetési politikák válságáról - mondta.

A szerzők az okok közé sorolták egyebek között a gyenge innovatív erőt, a munkaerőpiac merevségét, az alacsony foglalkoztatást és a gyenge versenyt. Ebben a könyvben is bizonyítást nyert, hogy a nemzeti társadalmi-gazdasági modelleken valamit változtatni kell ahhoz, hogy az unión belül az együttműködés eredményesebb legyen, s az EU egésze, valamint a nemzetgazdaságok is versenyképesebbek legyenek.

Az új európai uniós szabályrendszerrel kapcsolatban kétféle megközelítés van: az egyik szerint az uniós szabályok kényszerzubbonyt jelentenek, ami a nemzeti kormányok mozgásterét minden - fiskális, környezetvédelmi, adózási - területen szűkíti. A másik megközelítés szerint az unió teret ad annak a sokszínűségnek, ami az európai történelem lényege, s ami Európa versenyelőnye Amerikával, Kínával vagy bármely más integrált gazdasági térséggel szemben - mondta a professzor.

Lehet, hogy a megoldás az "egység a sokszínűségben", vagyis hogy közösek a szabályok, miközben a végrehajtás eltérő az egyes országok adottságai szerint. S ebben az esetben a kormányzás minősége talán fontosabb, mint azok a mennyiségi mutatók, amikkel leírjuk, hogy mennyi az újraelosztás vagy a kiadás GDP-hez viszonyított aránya.

A kiút a fenntartható növekedés, amely nem ütközik bele sem társadalmi, sem pénzügyi, sem egyéb korlátokba. Egy bővülő gazdaságban megfelelő korrekciójú, átlátható közteherrendszer mellett az államnak nem kell beavatkoznia állandóan menet közben annak érdekében, hogy legyen bevétele. Ez pedig lehetőséget teremt egy átlátható gazdálkodási közeg létrehozására annak érdekében, hogy érdemes legyen megtakarítani, beruházni, foglalkoztatni.

Csaba László rámutatott: növekvő gazdaságra van szükség, ahhoz pedig szerkezeti változtatásokra, kiszámítható kormányzásra, a kiadási oldalon fegyelmezettebb és célirányos költésre.

Arról, hogy a válság után milyen Európai Unió tudna tartósan növekedni és versenyképesebb lenni, megoszlanak a vélemények. Egyfajta egyetértés van azonban arról, hogy nem minden vívmány, ami jelenleg létezik az unióban. Az, hogy egy szarvasmarhára továbbra is átlagban négyszer annyit költenek, mint egy tudományos kutatóra, nem fenntartható, és nem is vívmány - szögezte le a professzor.

A kötet szerzői közül négyen - Farkas Beáta (aki a szerkesztő is), Kiss Gábor Dávid, Kosztopulosz Andreasz, Kovács Árpád - a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói, Darvas Zsolt a Bruegel Institute, Losoncz Miklós a BME, Mihályi Péter a Veszprémi Egyetem tanára, Gabriele Cipriani az Európai Számvevőszék strukturális fejlesztésekért felelős igazgatója, Matti Viren a turkui egyetem tanára, Anna Visvizi Athénban professzor, Masaiko Yoshii a Kobei Egyetem tanára, Fabian Zuleeg pedig az European Policy Centre vezető közgazdásza.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter