Tárgyaltak az 50 bázispontos emelésről is

Simor: szoros volt a szavazás

Simor András jegybankelnök a keddi kamatdöntő ülést követően azt mondta: szoros szavazással döntött a monetáris tanács a 7,0 százalékos jegybanki alapkamat tartása mellett, még egy javaslatot tárgyaltak ezen kívül: az 50 bázispontos emelést.

2012.01.24 16:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elemzőket meglepte a döntés, a piac 25-50 bázispontos szigorítást árazott be.
   
Simor András ismertetése szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén várhatóan stagnál a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg. Ezt a prognózist a jegybank tavaly karácsony előtt tette közzé, azóta ebben érdemi változást nem lát.
   
Hozzátette: az előrejelzés három kockázati pályája közül a pesszimista változat a globális kockázatvállalási hajlandóság érdemi romlásával, Magyarország kockázati felárának jelentős emelkedésével számol, és ebben az esetben recesszióba fordulhat a magyar gazdaság. "Nem lehet állítani, hogy ezen a pályán lennénk, noha valamelyest romlott azóta az ország kockázati megítélése" - tette hozzá.
   
Kérdésre kifejtette: nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Hozzátette: az alapkamat banki hitelezési aktivitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kicsi. Az alapkamat csökkentése pedig gyengítené az árfolyamot, amely a növekedés visszaeséséhez is vezethet - mondta. Megerősítette: az alapkamatra az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése hat, utóbbi a szűk keresztmetszet, amelynek érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.
   
Az EU-IMF megállapodás várható lezárulására vonatkozó kérdésre Simor András jelezte: minden ilyen tárgyalásnak megvan a normális átfutási ideje, hozzátéve, hogy "most még tárgyalásban sem vagyunk és a tárgyalás arról folyik, hogy milyen feltételekkel kezdődjenek meg".
   
Az EKB-val folytatott tárgyalások részleteiről az MNB elnöke nem kívánt semmilyen részletet mondani, de megjegyezte, hogy "a tárgyalásokon alapvetően a jegybanktörvényről, illetve az Alaptörvénynek a jegybankkal foglalkozó passzusairól volt szó, amiben az Európai Központi Bank képviselői kifejtették véleményüket, és várják a kormány, valamint a parlament válaszát, illetve intézkedéseit".
   
Kérdésre válaszolva megerősítette: az EU-IMF megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikációs fordulat szerepet játszott a tanács döntésében. "A tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás  nemcsak rövidtávon képes befolyásolni Magyarország kockázati felárait, de ezeknek további hatása is lehet" - tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.