Borús gazdasági kilátások

Stabil pályára tudja-e állítani a gazdaságot ez a kormány?

Az elmúlt hetekben több gazdasági elemzőcég adott ki előrejelzést Magyarország várható gazdasági növekedéséről. Ezekhez a jóslatokhoz képest a kormány amúgy meglehetősen visszafogott számításai is derűlátónak tűnnek: több tekintélyes intézet nemcsak lassú növekedést, de egyenesen recessziót jósol Magyarország számára a 2012-es évben. Márpedig azt tudni lehet: néha ezek a prognózisok önbeteljesítő jóslattá válhatnak

2011.10.06 11:30sabater - ma.hu

Az elmúlt években sok kritika érte a kizárólag a GDP növekedésére koncentráló gazdasági elemzéseket. Ezek lényege elsősorban az volt, hogy a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP fogalma nem jelent automatikusan életszínvonal-emelkedést egy adott országban. Hiba lenne azonban ezekből az egyébként jogos észrevételekből azt a következtetést levonni, hogy a gazdaság növekedését jelző legfontosabb adat lényegében semmit nem jelent. A költségvetésben például egyfajta előrejelzés található a GDP-növekedéssel kapcsolatban: ha ez a valóságban alacsonyabb lesz, borulhat a 3%-os költségvetési hiánycél. Ha pedig ezt egy ország tartani akarja – és jelenleg ez tűnik az Orbán-kormány egyetlen kőbe vésett céljának –, akkor az újabb megszorításokat, de legalábbis állami kiadáscsökkentéseket (elbocsátásokat, fizetéscsökkentést, fejlesztések elmaradását) jelentheti.

Ezért sem lényegtelen, milyen adatokkal számol a kormány a 2012-es esztendőre. Ami bizonyosan látszik, hogy a gazdasági kilátásaink a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is jelentősen romlottak az utóbbi időben. Míg 2011 tavaszán az Európai Bizottság számára készített konvergenciaprogramban 3%-os gazdasági növekedéssel számolt a kormány, a 2012-es költségvetésben már csak 1,5%-os a tervezett növekedés. Sok elemző azonban ezt is túlzottan derűlátónak találja; igaz, szerencsére akad ellenpélda is. Az IMF szerint például a Matolcsy-féle számoknál jobban alakul a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező évben: a Nemzetközi Valutaalap nemrég napvilágot látott prognózisában 1,7%-os GDP-növekedést jósol.

Azonban nem mindenki gondolja így. A piaci elemzők szerint a várakozások a költségvetésben foglalt adatoknál rosszabbak. A JP Morgan nevű tekintélyes londoni bankcsoport szerint a növekedés csupán 0,5 százalékos lesz. A JP Morgan elemzői szerint meglehetősen kockázatos továbbá a kormány „Széll Kálmán terv” névre keresztelt (lényegében megszorító intézkedéseket tartalmazó) csomagjának végrehajtása, és kifogásolták, hogy a költségvetésben a bevételnövelő intézkedések mellett meglehetősen kevés a konkrét állami kiadásokat csökkentő tervezet. Ezzel szemben a Capital Economics elemzői némileg derűlátóbbak: szerintük 1 százalékos növekedés várható 2012 egészére, ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az állami bevételek elmaradhatnak a várttól.

A magyar kollégák némelyike azonban ennél is borúlátóbb. A Magyar Nemzeti Bank a Capital Economics-szal ért egyet, és ezzel még a Simor András vezette jegybank tűnik a legoptimistábbnak. Hasonlóan gondolkodik a Pénzügykutató is, azonban elemzőik szerint ezt az 1%-os növekedési adatot meglehetősen sok kockázat terheli, így még a recesszió sem elképzelhetetlen a közeljövőben. Ezzel szemben a GKI (Gazdaságkutató Intézet) kifejezetten recessziót és visszaesést jósol: szerintük a bruttó hazai össztermék 1%-kal, a fogyasztás pedig 3%-kal eshet vissza 2012-ben. Mindez egyben sommás ítélet is a belső fogyasztás felpörgetésére koncentráló Matolcsy-féle gazdaságpolitikáról: a nemzetgazdasági miniszter alapvető célkitűzése ugyanis az volt, hogy Magyarország képes lesz „kinövekedni” a válságot. A prognózisok jelentős része azonban nem ezt támasztja alá – igaz, az Matolcsy György is elismerte, hogy a 2012-es költségvetés nem a növekedésre koncentrál.

A lesújtó előrejelzéseknél azonban sokkal fontosabb, hogy a kormány stabil pályára tudja-e állítani a gazdaságot. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosítása ugyanis egyszeri bevétel, amelynek folyó kiadásokra el nem költött része (az állam által megvásárolt MOL-részvénycsomaggal együtt) a közeljövőben is képez ugyan egyfajta „vésztartalékot” a költségvetésben, de ez nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor kormányának hosszútávon sikerült volna stabilizálnia az államháztartást. És mivel a kiadáscsökkentésre tett javaslatok inkább tűnnek ígéretnek, mint cselekvési tervnek, ez a közeljövőben valószínűleg változatlan marad.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.