Léteznek-e bárhol is eddig felfedezetlen idegenek?

Egyedül vagyunk az Univerzumban?

Fél évszázada kezdődtek meg az első SETI-kutatási programok, azonban a végső válasz még várat magára.

2010.04.29 19:53hirek.csillagaszat.hu
hirdetés

Az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójelek utáni kutatás áprilisban ünnepli ötvenedik születésnapját. Az 1960-ban Frank Drake és kutatócsoportja által elvégzett első megfigyelések óta eltelt fél évszázad alatt létezett programok keretében több ezer csillag környezetét vizsgálták meg a kutatók, és sikerült több száz, idegen nap körül keringő bolygót is felfedezni.

Hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, kutattuk az alacsony rendű élet számára elviselhető feltételeket jelentő égitesteket saját Naprendszerünkben, de eleddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben. Léteznek-e bárhol is eddig felfedezetlen idegenek? Vagy ahogyan Enrico Fermi híres fizikus tartott tőle, egyedül lennénk a Mindenségben?

A kerek évforduló remek alkalom az eddigi eredmények számbavételére, a használt módszerek áttekintésére, illetve a siker esélyének megbecslésére. Belátható Univerzumunk a legfrissebb kutatások szerint mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt született a Nagy Bumm nevű titokzatos folyamatban. A mára hatalmas méretűre felfúvódott Világegyetemben galaxisok megszámlálhatatlan sokasága létezik, melyek több csillagnak adnak otthont, mint ahány homokszem saját bolygónkon létezik.

Világunk kétségkívül fenséges, csodálatosan érdekes, ugyanakkor drámai, esetleg egyenesen félelmetes, de mindenkor tiszteletet parancsoló, legtitokzatosabb létező, melyet minden tudásunk, kifinomult műszereink és tudományos eredményeink ellenére sem értünk teljesen. Talányai között minden bizonnyal a legfigyelemreméltóbb maga az élet – a hihetetlen gazdagságban tanulmányozható földi élet mellett kiváltképp az élet idegen bolygókon.

Csillogó ékszerdoboz - egy új csillag születése - Fotó: NASA

A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, Földön kívüli intelligencia utáni kutatás) nem más, mint a válasz keresése az emberiség egyik legősibb kérdésére: egyedül vagyunk-e a Világmindenségben? A kérdés talán nem tűnik tudományos kérdésnek, pedig mégis egyike a legalapvetőbbeknek. Lényegében tudományos hipotézisként feltesszük, hogy létezik Földön kívüli élet, a SETI segítségével pedig igazolni próbáljuk feltevésünket. Természetesen a SETI programok nem képesek megcáfolni hipotézisünket teljes bizonyossággal.

Valójában mindössze annyit tehetünk, hogy kitartóan folytatjuk a kutatást, míg célt nem érünk. Sajnos a világűr roppant méretei miatt megeshet, hogy a végtelenségig kutathatunk a válasz leghalványabb nyoma nélkül. Így a SETI-programok mellett más módszerek bevonására is szükség van, amelyek kidolgozásában a csillagászat, a fizika, a kémia és a biológia szakembereinek közreműködése szükséges.

Ezekkel a kiterjedt kutatásokkal van reményünk megérteni, hogyan jelent meg és fejlődött ki az élet, különösképpen az intelligencia saját planétánkon, ami segíthet megérteni, hogy más égitesteken is végbemehettek-e hasonló folyamatok. A Földön kívüli intelligencia keresése nem csak kutatók szűk körének elvont tudományos problémája, de bizonyos értelemben a végső cél az Univerzum természetének megértésében.

Rendkívül fontos a sokszínű földi élet tanulmányozása, hiszen ennek révén ismerhetjük meg az élet általános jellemzőit, hasonlíthatjuk össze azokat emberi életünk tulajdonságaival. A föld mélyére ásunk, hogy felkutassuk az élet fejlődésének családfáját, összeállíthassuk annak a millió darabból álló kirakósjátéknak a kockáit, mely alapján az élet és értelem fejlődése követhető nyomon a legegyszerűbb baktériumoktól a rádiótávcsöveket építő homo sapiensig.

Mindehhez alapvető fontosságú saját bolygónk és az egész Naprendszer kialakulásának megértése az ősi gáz- és porfelhő megszámlálhatatlan porszemcséjéből. E felhő összetételének megismeréséhez kutatjuk a Földre hullott, ősi kozmikus testek anyagát, amelyek az egész Naprendszer őstörténetét mesélhetik el. Ugyanakkor az elképzeléseink szerint éppen ezek az üstökösök, illetve a felbomlásuk során keletkező meteorikus testek hozhatták esetleg bolygónkra az élet alapvető építőköveit, az alapvető fontosságú víztől kezdve a bonyolultabb aminosavakig.

Saját és általában a bolygórendszerek jobb megértése érdekében impozáns méretű távcsöveinket a Naprendszer határain jóval túl elhelyezkedő csillagokra és bolygókra szegezzük, miközben olyan planétákat keresünk, melyek akár a földi élet hordozására is alkalmasak lehetnek. Óriási kiterjedésű, a látható fényben átlátszatlan felhők mélyére pillantunk, ahol éppen zajló csillagkeletkezési folyamatokat lesünk meg – talán éppen egy, a saját Napunkhoz hasonló, élet táplálására alkalmas csillag születését. További izgalmas részletekért látogasson el az mcse oldalára!

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.