Michelangelót köszvény kínozhatta

Magas lehetett Mona Lisa koleszterinszintje

Mona Lisának magas lehetett a vérkoleszterinszintje, legalábbis erre utal egy olasz professzor szerint Leonardo da Vinci híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy szemhéján felvillanó fény, ami nem más, mint xanthelasma: a felszaporodott zsírsavak lerakódása a bőrben.

2010.01.07 09:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Michelangelót köszvény kínozta?

 Vito Franco, a Palermói Egyetem kórbonctanprofesszora két éve vizsgálja a képzőművészeti alkotásokat. Eddig száznál több művet vett górcső alá, az óegyiptomi szobroktól kezdve a kortárs művészek alkotásáig bezárólag, s ezek mindegyikén valamilyen kóros elváltozást észlelt: csont-deformációkat, genetikai megbetegedéseket, köszvényt. A tudós vizsgálatairól az Európai Patológusok Társaságának firenzei közgyűlésén számolt be - olvasható a The Times online kiadásában.
  
  "Egészen más szemszögből vizsgálom a festményeket, szobrokat, mint egy műkritikus. A matematikus sem azt hallja ki egy darabból, mint egy zenekritikus" - magyarázta a professzor.   Mint Vito Franco kifejtette, nem csupán az arisztokraták, de az angyalok, mitikus hősök és a Madonnák, vagy legalábbis ezeket megszemélyesítő modellek többségén is a betegségek tisztán kivehető tünetei láthatók.
   
Diego Velázquez (1599-1660) Az udvarhölgyek (Las Meninas) 1656-ban festett művén az ötéves Margit infánsnő látható kíséretével IV. Fülöp spanyol király udvarában. Az olasz tudós szerint Margit Albright-szindómában szenvedett. E genetikai megbetegedésnek a korai nemi érés, alacsony termet, csontelváltozások és hormonális problémák a tünetei.
   
A vörös bársonysapkát viselő ifjú nemesember Sandro Botticelli (1445-1510) Fiatal férfi arcképe című művén (1482-1483), amelyet Washingtonban, a Nemzeti Galéria gyűjteményében őriznek, valószínűleg arachnodactyliában szenvedett. E genetikai kórképre a rendkívül keskeny és hosszú végtagok, különösen ujjak jellemzők. Marfan-szindrómában szenvedhetett valószínűleg Francesco Parmigiano (1503-1540) az Uffizi-képtárban látható Hosszúnyakú Madonna (1534) modellje is. A betegség kialakulásában a fibrillin nevű kötőszöveti fehérje termelésének zavara játszik szerepet. A Marfan-szindrómában szenvedő személyek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk alapján várható. A karok fesztávolsága (az ujjak vége közötti távolság a karok széttárt helyzetében) nagyobb, mint a magasságuk. Ujjaik hosszúak és vékonyak, az ízületek nagyon hajlékonyak lehetnek.
   
Pietro della Francesca (1420-1492) A várandós Madonnájának (1467) modellje golyvában (pajzsmirigy-megnagyobbodásban) szenvedett, amely a jódszegény táplálkozás következtében alakul ki.
   
Vito Franco diagnózisa szerint Michelangelót köszvény kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello (1483-1520) Az athéni Iskola (1509-1511) című festménye, amelyen a szobrász furán  feldagadt, dudoros térdekkel látható. Michelangelo egyébként leveleiben gyakran panaszkodott vese- és epebántalmakra is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.