Tudomány
Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét
A kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát.
2022.05.26 20:59MTIElőször térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.
Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak.
A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.
A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta. Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben. A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.
A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. "Talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg" - mondta Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja.
A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 1:30 Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
- 0:30 Az Egyesült Államokban 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- 23:30 A Fehér Ház nem számít izraeli katonai műveletre Rafahban az erről szóló washingtoni egyeztetés előtt
- 22:35 Több mint 100 km/órás széllel és lehűléssel érkezett a hidegfront
- 22:30 Előállítottak egy 17 éves gyanúsítottat a francia középiskolák elleni merényletfenyegetések miatt
- 21:30 Korlátozások lesznek keddtől a ferihegyi repülőtér felé vezető úton
- 20:48 MÁV: április közepéig korlátozzák a vasúti forgalmat a Déli pályaudvar és Kelenföld között
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06