Csillagászat

Ha minden jól megy, 2 kilónyi holddal jön haza a kínai robotűrszonda

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával indult el a Csang'e-5 űrszonda a Holdhoz.

2020.11.25 05:30ma.hu

Mint ahogyan arról a ma.hu is beszámolt, robotszondát indított a Holdra Kína. Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Föld égi kísérőjéről. Akkor is csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió volt erre képes.

Az űreszköz már 2017-re elkészült, de az az évi (második) Hosszú Menetelés-5 (CZ-5) rakéta kudarca, illetve idén a COVID-19 járvány is hátráltatta a startot. A mostani repüléshez az 57 méter magas és 870 tonna induló tömegű rakétát november 17-én tolták ki a függőleges szerelőcsarnokból. Az Űrvilág.hu szerint a kommunikáció biztosításához kínai kikötőikből kifutott a 3. generációs Jüanvang-6 (Yuanwang-6) és a 2. generációs Jüanvang-2 műholdkövető hajó – még november 13-án, illetve 20-án.

A Csang’e-5 leszállására kijelölt területe a Holdon a Mons Rümker (Rümker-hegy) környezete, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) térsége. A leszállóhelyet a tudósok geológiai érdekessége miatt, a mérnökök pedig viszonylag sima volta miatt választották. Az alakzat a feltételezések szerint mintegy 1,2 milliárd éves.

A tervek szerint a Lander több – maximálisan akár 2 méter mélységű – lyukat is fúrna a Hold talajába, plusz egy robotkarral a felszínről is kotorna port és törmeléket. Így több helyről és többféle mélységből gyűjtene mintát. A por és kőzet össztömege szerencsés esetben akár a 2 kg-ot is elérheti. (Összehasonlításul: a három szovjet automatikus Luna szonda összesen 301 grammnyi holdi anyaggal gazdagította az ország szakembereit.)

Miután a Csang’e-5-öt nem RTG (radioizotópos termoelektromos generátor), hanem közönséges napelemek látják el árammal, ezért a vizsgálatokkal és mintavétellel mintegy 14 földi nap alatt kell végezni – ennyi ideig lesz világos a leszállóhelyen. Ha így lesz, akkor a minták legkorábban 2020. december közepén érkezhetnek a Földre.

A szovjet Luna programban alkalmazott minta-visszahozataloktól eltérően a Holdról felszálló mintaszállító egység Hold körüli pályán csatlakozik az ott várakozó anyaszondához. Az anyaszonda azután visszaindul a Föld irányába, ahol elengedi a belsejében rejtőzködő és a mintákat tartalmazó földi leszállókapszulát, amely azután Belső-Mongóliában landol.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.