Tudomány

Tízezer éve foglalkoznak növénytermesztéssel az Amazonas-medencében

Fitolitokat elemeztek.

2020.04.11 04:30MTI

Már kicsivel több mint tízezer évvel ezelőtt, a korai holocén korban megkezdődött a manióka, a tök és egyéb ehető növények termesztése az Amazonas-medence délnyugati részén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A kutatók szerint a Nature című folyóiratban publikált eredményeik megerősítik, hogy Kína, a Közel-Kelet, Mezo-Amerika és az Andok mellett az amazonasi Llanos de Moxos volt az ötödik központja a korai növénytermesztésnek, és hogy az ember amióta csak megérkezett az Amazonas-medencébe, folyamatosan alakítja a tájat - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Llanos de Moxos egy nagyjából 126 ezer négyzetkilométeres szavanna Amazónia délnyugati részén, Bolívia Beni megyéjében.

A kutatók a szavanna területén lévő erdőszigeteket tanulmányozták a korai növénytermesztés nyomai után kutatva. "Távérzékeléssel térképeztük fel az erdőszigetek nagy szekcióit" - mondta José Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa.

A kutatók szerint több mint 4700 mesterséges erdősziget található Llanos de Moxos térségében. Ezek közül nagyjából harmincat vizsgáltak meg közvetlenül a szakemberek, megállapítva, hogy azok jelentős részét használhatták annak idején növénytermesztésre.

A szakemberek az erdőszigetekben végzett ásatási munkálatok, valamint üledékmagokból nyert mintákból származó fitolitokat - élő növény szöveteiben, a növény életműködése során keletkező apró ásványi részecskéket - elemeztek.

Mivel a szilícium-dioxid alapú fitolitok formáját az határozza meg, hogy milyen növényben keletkeztek, a kutatók azonosítani tudták, hogy milyen növényeket termesztettek a térségben évezredekkel korábban.

A kutatók 10 350 évvel ezelőtti manióka, 10 250 évvel ezelőtti tök és 6850 évvel ezelőtti kukoricatermesztés nyomait azonosították.

A kutatók szerint Llanos de Moxos lakóinak étrendjét hajdanán döntően a manióka, a tök, a kukorica és egyéb, szénhidrátban gazdag növények - édesburgonya és mogyoró - alkották, kiegészítve halakkal és nagytestű növényevő állatokkal.

A tanulmányt vezető Umberto Lombardo, a Berni Egyetem munkatársa szerint adataik azt mutatják, hogy az Amazonas-medence délnyugati részének legkorábbi lakói nem csupán vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, hanem növénytermesztéssel is foglalkoztak a korai holocén korban. A kutatók szerint az első lakók talán már eleve egy vegyes gazdaságra berendezkedve érkeztek a térségbe.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Amerikai tudósok: akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el.

Koronavírus - A tünetek megszűnése után is jelen van a vírus a Covid-19-betegekben

MTI Fotó: Mónus Márton

A felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani a karantént, hogy ne fertőzzenek meg másokat.

Szegedi matematikusok modellezik a járvány terjedését - segítsen nekik!

Pontosan megjósolták a kínai betegek és halottak számát, ill. hogy Irán és Olaszország lesz a következő. Magyarországot már nehezebb modellezni, ebben kell a segítség.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.